114774. lajstromszámú szabadalom • Nemesgáztöltésű fémgőzlámpa

mely éles előugró lécet vagy élt ajánlatos kiképezni, hogy a fényi v a higanyt ele­gendő mértékben érintse és annak elgő­zölgését lehetővé tegye. 5 Hogy a íéingőznek a szükséges nyomá­sát létrehozzuk, szükséges, hogy ia csőmé­retek a számításba vett üzemi áramerős­séggel egy bizonyos meghatározott vi­szonyban álljanak. A szokásos alacsony 10 feszültségű világítócsövekkel szemben a méreteket lényegesen le kell csökkentőin, még ha 4—8 ampére erősségű áramokról van is szó. Ha a cső túl nagy, akkor a szá­mításim vett üzemáramnál, amelynek 15 nagyságát célszerűen a ballasztellenállás — előtétellenállás — nagyságból állapítjuk meg, a nagy nyomást nem tudjuk kielégí­tően elérni. Ennek következménye, amit éppen a találmány célkitűzése szerint el 20 akarunk kerülni, hogy a gyújtáshoz szűk séges feszültségből pl. 220 volt hálózati fe­szültség mellett csak egy elégtelen hányad pl. 50 vagy 60 vagy 70 volt válik kihasznál­hatóvá, er / is csak oly módon, hogy a -wat-25 tonkénti Fényerősség 1—2 hefnergyertyát tesz ki. Ha azonban nagv nvornás alatt álló 1 íiganyt használunk, íiííy a hasznosí­tás wattonként 3—10 hefnorgycrtya,. Más fémek, kiváltképpen alkálifémek alk.al-30 utazásánál még nagyobb számokhoz ju­tunk; e számok arányai azonban megma­radnak. Példaképpen szolgáljon oly lámpa, amelynél az elktródák távolsága kb. 250 mm és a csőátmérő 20 u:m, a pólusedé-35 nyék átmérője pedig 28 mm. A cső anyaga, célszerűen kvarc, vagy más oly üvegfajta, amely a. meleggel szemben nagy állandó­ságot mutat, mint a pyrex- és uvioliiveg, mely utóbbi az ultraibolyasugárzást áten-40 gedi. A lámpa indító árama S1 /* ampére és a rendes üzemi áramerősség 2% aim­pére: a csőben uralkodó nyomás becsült értéke 350—400 mm és a cső által felvett feszültség 140—150 volt, a gyújtási feszült-45 ség mintegy 190 Volt és a feszültségfelvé-1 el közvetlenül a gvuitás után csak 25 Volt. A lámpa az elektródák méreteinek meg­választása iránt nagyon érzékeny; a íné­<r >0 reteket a mindenkori teljesítményekhez kell hozzászalni. A fenti példában ismer­tetett lámpánál a katód 20 darab 0.35 mm átmérőjű összesodort nikkeldrótból áll, amelynek négy tömött szerkezetű, 8 mm 55 külső átmérőjű csévébe vannak teker­cselve és egy rövidrezáró kengyelbe van­nak beeresztve. A rövidrezáró kengyelnek a már ismertetett feladaton kívül az a különös feladata van, hogy az anódnak tekintélyes melegét elvezesse és az elek- 60 irodák túlhevítését meggátolja. Ezért a rövidrezáró kengyel vastagsága és széles­sége az, üzemáram erősségéhez kell hogy hozzászabva legyen. A fenti példában a kengyel vastagsága 3 mm X Vs mm-t tesz 65 ki. A feszűItségaláhelyezésnél a ködfény­kisülés az első pillanatban a nagy bárium­koncentrációk helyéről indul ki, amelyek a ködfénygyujtás látható pontjaiként megjelennek. A környező melegszigetelő 70 szervek iűíőhatása által ezen eleinte nagyszámú gyújtási pontok igen gyor­san egyetlen gyujlófolítá alakulnak ki. A 150—160 Volt feszültségeséssel járó köd fénykisülést a csak 25 Volt feszültség- 75 eséssel járó fényív váltja fel. Váltakozóáramii üzemnél ugyanaz az elektróda felváltva katóda és anóda. Egyenáramú üzemnél természetesen csak az egyik elektródát kell az előírt alakban 80 kiképezni. Mindenesetre azonban a két ily elektródával bíró lámpatípus akár egyenáram, akár váltakozóáram. esetében kielégítőbben dolgozik. Hogy a feszültségaláhelyezésnél egy- 85 általán! megindíthassuk a ködfénykisülést, a csövet valamely nemes gázzal pl. ar­gonnal töltjük meg kritikus nyomás alatt. A nyomás nagysága a cső méreteitől függ. A fent ismertetett lámpához tartozó 90 '•sőlic az argont 1.5—3 min nyomás alatt 'Vs a neont 4—9 mm nyomás alatt tölt­jük be A találmány további jellegzetessége egy a csőfal külső felületén elrendezett ve- 95 zető borítás, mely legcélszerűbben szaiag­alukú, miként az 1. ábrán (ll)-nél látjuk. Ez a borítás az egyik elektródával kap­csolatos és az ellenkező oldalon egészein közel ér a másik elektródához; onnan 100 szembe fut vele egy másik szalag, amely kapcsolatos a másik elektródával, a két. .szalagot csak egy keskeny hézag választja el egymástól. Szalag helyett valamely karmantyút, is választhatunk, amely az 105 egyik pólusedényre van ráhúzva és az ellentett pólussal kapcsolatos. Egyen­áramú üzemnél a szalag az anódával (kap­csolatos; váltakozó áramú üzemnél vala­mely tetszés szerinti elektródával. A sza- 110 lag felülete a cső felületének egy lényeges hányada legyen; anyaga fémfüst vagy oly más fémlap, amely a fényt jól veri vissza-, líendeltetése ennek a csőfailbur­kolásnak, hogy a keletkező kapacitásáram 115 a, gáztér előzetes ionizálását hozza létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom