114725. lajstromszámú szabadalom • Forgómezejű aszinkronindítású, szinkronjárású motor

úgy hogy az (E) pontra való visszatérés után annak külső mágnesező áramra már nincsen szüksége. A fentiekből kitűnik, hogy az ilyen 5 állandó mágnesekkel kiegyenlített forgó­mezejű motort először oly mértékben kell túlmágnesezni, hogy mezeje a kiránt üzemi feszültségnél a remanencia érté­kére vagy legalább is ennek az értéknek 10 közelébe kerüljön. Ezt a túlmágnesezést könnyen elérhetjük, ha a motor teker­cselésén vagy a tápláló transzformátoron kivezetéseket alkalmazunk, vagy az in­dítási folyamat végén csillag-háromszög 15 átkapcsolással, vagy más kapcsolási kom­binációkkal dolgozunk. Ezekben az ese­tekben a motor forgómezős tekercselését a szinkron fordulatszám elérte után na­gyobb tekercsmenetfeszültségről kisebb 20 tekercsmeinetfieszültségre kapcsoljuk. Egy bizonyos fokú túlmágnesezés akkor is bekövetkezik, ha a motort üresen indít­juk és csak később terheljük meg, mert iiresjárás közben az egész hálózati fe-25 szültség a rotorban levő mező képzésére használódik fel és fokozódó terheléssel a hálózati feszültségből le kell vonni a szó­rás és az ellenállás következtében beálló feszültségeséseket, úgy hogy ilyen körül-30 mények között a levegőben keletkező mezőerősség csökken. Ha a motor járás közben mechanikai rázkódtatások következtében remanens mezejének erejéből veszít, úgy elegendő, 35 ha a motort rövid időre ismét nagyobb míezőerősségre -gerjesztjük, azután ismét a remanens mezőerősségre állítjuk be. Hogy az ilyen motorokat, amelyeknek forgórészében állandó mágneses acél vau, 40 megindíthassuk, célszerű, ha azokat a szokásos csúsztatógyűrűs vagy rövidre­zárt fegyverzettel szerkesztjük. A moto­rok azonban oly tekercseléssel is ellátha­tók, amelynél az indítási viszonyok, ön­tó magukban ismert módon, örvényáramok víagy áramkiszorítás hatása következté­ben kedvezőbbek. Mivel rendszerint hen­geres vagy üreges hengeres forgórészt alkalmazunk, bizonyos körülmények kö-50 zött elegendő lelhet, ha ezt a hengert vé­kony vörösréz bevonattal látjuk el, amely szirikroinjárás közben egyidejűleg mint csillapító eszköz hat. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy 55 a forgórészben nagy koercitiv erejű és kisebb remanenciájú vagy kisebb koerci­tiv erejű és nagy remanenciájú vagy nagy koercitiv erejű és nagy remanen­ciájú acélt alkalmazzunk, figyelemmel kell lennünk arra, hogy milyen a viszony a 60 motor légrése és pólusosztása között, mert ettől függ a permanens acélra kifejtett 4emagnetizáló liatás. Ugyancsak figye­lemmel kell lennünk az anyagok árviszo­nyaira is és nagyobb vagy kisebb telje- 65 •sítményű motoroknál, nagyobb vagy ki­sebb fordulatszámoknál ezeket a külön­féle tényezőket, nevezetesen a légrés és a pólusosztás méreteit az anyagok gazda­ságosságának szemeiült tartásával kell 70 megválasztanunk. Ha a motor légrése aránylag nagy a pólusosztáshoz, képest, úgy nagy koercitiv erejű mágneses acélra van szükség, hogy a légindukció még ele­gendő nagy legyen. Ez esetben tehát 75 nagy koercitiv erejű és megfelelően 'ki­csiny remanenciájú anyagot választunk. A remanencia és a koercitiv erő szem­pontjából az anyagot célszerűen a követ­kezők szemelőtt tartásával választjuk ki. 80 Ha a motor pólusosztása, T és a forgó- és állórész közötti légrés, beleértve a fogak és a záró járom mágneses ellenállását, akkor a mágneses alaptörvényből a rajz 3. ábrájában feltüntetett pólusosztásra, 85 mint a mágneses erők lineáris integrál­ját a 2BÍ = |tH. . . 1. szerinti kifejezést kapjuk. Az egyenlet baloldalát a (B) légindukció határozza 90 meg, melyről feltesszük, hogy a kerület mentén, a szinusz-törvény szerint oszlik meg. Az egyenlet jobboldalán (H) a ger­jesztő mezőerősség, amely a forgórészben szintén szinuszszerűen folyik le, úgy hogy 95 annak csak a 2tényező szerinti közép­értéke hatásos. (B) és (H) tehát azok az öszetartozó legnagyobb légindukciók és legnagyobb mágneses mezőerősségek, me­lyek a,z aeélforgórészben fellépnek. Ha az 100 állandó mágnesként kiképezett rotort másként alakítjuk, úgy a számtényező egy kevéssé megváltozik. Tetszőleges lég­indukcióhoz az i(l) alatti egyenletből a szükséges mezőerősség 105 h=*4b - • • • 2 ­A 4. ábrában három különböző mágneses acél mágnesezési karakterisztikáját tün­tettük fél. Az I acél remanenciája 10.000 Gause és koercitiv ereje 60 Oerstedt, a II 110 acél remanenciája 8000 Gauss és koercitiv ereje 190 Oerstedt, a III acél remanen­ciája 6000 Gauss és koercitiv ereje 450

Next

/
Oldalképek
Tartalom