114332. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövid hullámú lemezrezonátor-rendszer és ehhez való gerjesztőberendezés

edény fekszik, amely a dipólanyagot tartalmazza ós amelynek hőmérséklete a (129) fűtőtekercsek útján változtatható, amely utóbbiak a lemezekkel és az edény-5 nyel együtt a (130) házba vannak beépítve. A lemezeknek részben íényátbocsájtóknak kell lenniök, azaz azok — mint fent leírtuk — üvegre lecsapott vékony fémrétegből vagy pedig huzalból álla-10 nak. A berendezés optikai része a (137) fényforrásból és a (131a, 131b, 132a, 132b) gyűjtőlencsékből áll, amelyek olyan kiképzésüek, hogy a konvergáló fénysugár 15 a (133) sarkítón (polarizálón) polarizátoron átmegy, a lemezeken és az edényen áthatol és a (134) analizálóból széttártóan esik a (138) megfigyelőernyőre úgy, hogy az ernyőn az edény képe jelenik meg. 20 (135) és (136) negyedhullámhosszúságú csillámlemezecskék, amelyek cirkuláris polarizált fényt állítanak elő. Ez utóbbiak jelenléte azonban csak különleges optikai vetítésekhez szükséges. A fehér (137) 25 fényforrás vagy olyan fényforrás helyett, amely optikailag látható spektrálvonalakból áll, ultraibolya fényforrást, pl. higanygőzlámpát is használhatunk, minthogy a kettőstörés változása legtöbb eset-30 ben az ultraibolya területen a legnagyobb. Ez esetben az optikai részben az üveget kvarc- vagy uviolüveggel kell helyettesíteni ós (138) helyett pl. uránüvegből való, fluoreszkáló ernyőt kell alkal-35 mázni. Ha a sarkító és az analizáló elsötétedésre van beállítva és a (120, 121) lemezeket kvázioptikai frekvenciák gerjesztik, akkor a (138) ernyőn olyan vetített kép jelenik meg, amelyet a csomóvo-40 nalak konfigurációja határoz meg, minthogy a kettőstörés foka a rezonanciadiszperzión kívül a mezőerősségtől is függ. A kettőstörés a csomóvonalak mentén kisebb, mint más helyeken. A vetített ábra 45 jellegéből a rezgés jellege, illetve ebből a frekvencia megállapítható. Ha a (135, 136) negyedhullámhosszlemezeket és fehér (137) fényforrást használunk, akkor a vetített ábra színesen jelenik meg. 50 Ha a generátor frekvenciáját moduláljuk, akkor kombinációs frekvenciák lépnek fel, amelyek a (138) vetítési felületen látható, rendkívül bonyolult csomó- és lebegtetős konfigurációkat idéznek elő. 55 A moduláció a leghatásosabb akkor, ha a lemezrezonátor huzalrácsok és üvegen lévő vékony fémrétegek kombinációiból áll. Csillapított lemezrezonátoroknál a konfigurációt még a 108

Hertz-nél nagyobb frekvenciájú modulációk is látha- 60 tóan befolyásolhatják. A fénynek e lemezrezonátor-rendszeren való átsugárzásakor mindegyik fénysugár szintén modulálódik, ami interferometrikailag a menetkülönbségek által láthatóan vagy 65 megfelelő fotocellakapcsolások útján hallhatóan kimutatható úgy, hogy az optikai lemezrezonátor-rendszert fénysugár-modulátor gyanánt különleges célokra felhasználhatjuk. 70 Hasonlóképen, mint ahogy lemezrezonátorral fényingadozások idézhetők elő, amint fent leírtuk, különleges kiviteli alakok lehetővé teszik fényingadozásoknak villamosrezgésekké való átalakítását 75 is, amelyek az elektrooptika, elektroakusztika legkülönbözőbb céljaira, mint pl. jelek átvitelére, távolbalátásra, mérőberendezésekre, stb. felhasználhatók. E célra azt az interferenciát használjuk ki, 80 amely pl. két eredetileg azonos frekvenciával rezgő lemezrezonátornál léphet fel, ha az egyik rezonátor önrezgési frekvenciáját változtatjuk úgy, hogy a lemezek közötti térben lévő dielektrikum dielektro- 85 mos állandóját megvilágítással megváltoztatjuk. E célra két teljesen egyező lemezrezonátor-rendszert egy interferenciás reudszerré foglalunk össze, legcélszerűbben 90 úgy, hogy a két lemezirezonátornak közös középső lemeze van (lásd 50. ábra). Ez ábra szerint az interferenciás lemezrezonátor-rendszer a kéit (151, 152) fémlemezből és a (153) huzalrácsból vagy fémréte- 95 ges üveglemezből áll. A (152) lemez tehát mindkét rendszernél közös. A (156) nagyfrekvencia-generátort koncentrikus (155) csővezeték útján a (151,152) lemezekkel csatoljuk. A (152, 153) lemezekből álló lemez- 100 rezonátor önfrekvenciája mikrométercsavarral változtatható. (154) iiveg- vagy csillámlemezt jelez, amelyre vékony cinkszulfid-réz - a - foszforréteg van felvive, amely réteg a gyűrűalakú (174) fűtőtest 105 útján különböző hőfokokra hozható. Ez a réteg akár a (152), akár a (153) lemez felé nézhet. A (158) nagyfrekvencia-generátornak a második (152, 153) lemezrezonátor- no rendszerhez való csatolása a koncentrikus (157) csővezeték útján történik. A generátor a kapacitiv (159, 160) reflexiós híddal hangolható. A demodulált rezgések (161) transzformátor útján erősítőhöz 115 vagy hasonlóhoz vezethetők. Az interferenciás rezonátorrendszer já-