114332. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövid hullámú lemezrezonátor-rendszer és ehhez való gerjesztőberendezés

rulékos hangolására használható a ZnS­Cu-x-foszf orrét egriek a hőmérséklettől való függése. A fény a (175) lencserend­szeren és a kicserélhető (176) fényszűrőn 5 át a (154) rétegre vetítődik. A sugarak pá­lyájában a (177) rekesz is helyet foglal. Minthogy bizonyos réztartalom mellett a ZnS-Cu-z-íoszfor dielektromos állandója ultraibolya sugárzásnál különösen nagy 10 mértékben változik, a hatás kiaknázása céljából az ilyenfajta sugarakat az egész optikai berendezésnek és a rezonátorleme­zeknek át kell bocsájtaniok, A fényrelé útján azonban infravörös-15 ben fellépő erősségváltozások is regisztrál­hatók, úgyhogy az ködsugárzó és jel­átvivő eszköz gyanánt is alkalmazható1 .: Ez esetben az optikai berendezésnek és a rezonátorlemezeknek az ultravörös suga-20 rakat kell át bocsájtaniok. A fényérzékeny réteg meghatározott kezelése és a különleges szűrők útján a készülék előre meghatározott hullám­hosszra hangolható. 25 VII. A lemezrezonátor nagy frekvencia­technikai alkalmazásai. Amint fentebb kifejtettlük, a lemez­rezonátor legfontosabb alkalmazásainak egyike a lemezek közötti térbe bevitt 80 dipólanyagoknak jellegzetes frekvenciával való befolyásolása. Ha az anyag folyadék, akkor azt cél­szerűen megfelelő tartányba töltjük. Sok esetben előnyös, ha a tartány az alábbiak 35 értelmében lencsealakú, amint a 39—44. ábrákon látható. Mindezeknél az ábrák­nál feltételeztük, hogy a befolyásolandó anyag a párhuzamos fal altkai zárt [a 39. ábrán (144), a 41. és 43. ábrán sL jel­it) zésű] középsőrészben' van. A [39. ábrán (142, 143), a 41. és 43. ábrán s2 jelzésű] lencsealakú részek üvegből állanak és nagy dielektromos állandójú folyadékkal vannak töltve. A 39. ábrán (140, 141) és 45 a többi ábrán az ezeknek megfelelő részek alkot ják a rezonátor lemezeit. A lencsealakú részek, ha azok gyűjtő­lencsék gyanánt vannak kiképezve, a 38. ábra (132a) és (132b) lencséi helyett 50 használhatók. Különleges fontosságú azonban az, hogy ezzel a mezőelosztás be­folyásolható. Az (1) egyenletből követke­zik, hogy ha s arányos l/r2 -tal és így v arányos r-rel, akkor E független r-től és 55 a mező egy sugár mentén egyenletes. Ha a (11) egyenletben s-t £r e s-sal egyenlővé tesszük, ezt az eredményt úgy érhetjük el, hogy a nagyobb ea dielektromos állan­dójú közegnek ós a kisebb s0 dielektro­mos állandójú közegnek megfelelő ala- 60 kot adunk. Ilyen kialakítást mutat a 40. ábra, ahol a (145, 146) az egymástól d távolságban lévő rezonátorlemezeket mutatja. d» az ss közegnek tetszésszerinti r-nél lévő vastagsága. Minthogy a kiszá- 65 mított határolás a lemezeket (m)-nól és (n)-nól metszi, ez a határolás gyakorlati­lag nem használható, hanem csak annak a 41. ábra szerinti megközelítése, amely a mezőt r-től majdnem függetleníti. 7 0 Második eset az, hogy a lencsék bi­konkáv kiképzésűek, mint a 42. ábrán, úgy hogy a mező a lemezek közötti tér közepére van koncentrálva. A 41. és 42. ábra szerinti rendszerek­hez hasonló hatásokat előidéző lencse­rendszerek a 43. és 44. ábrákon láthatók. Itt a lencsék nem képezik az edény ol­dalait, hanem a lemezekre vannak erő­sítve. 80 A 45. és 46. ábra kísérleti készülék hossz- és keresztmetszetét mutatja, amely alkalmas arra, hogy dipólanyagokat le­mezrezonátor mezőjébe bevigyünk és e mező hatásának kitegyünk. A kettősfalu 85 (201, 202) hengerredszert a (203, 204) szi­getelőlemezek zárják. E rendszer a (205, 206) rezonátorlemezeket foglalja magában, amelyek a szigetelő i(207, 208) tartókba vannak kieserélihetően becsa- 90 varva, amely utóbbiak viszont a i(203, 204) lemezeken vannak megerősítve. A rezonátorlemezek távolsága a ,(209, 210) mikromótercsavarokkal változtatható. A lemezekhez az energiát a kétágú, kon- 95 centrikus (211, 212) csővezetéken át ve­zetjük, amelynek végei a (213, 214) pon­toknál a lemezekkel csatolásban vannak. A (215) edényt a lemezek között a (217) hasítékokban eltolható szigetelő (216) 100 tartók tartják. A házban a hőmérséklet szabályozására villamos (218) fűtőtestek vannak. Ha az anyagot gyorsan akarjuk lehű­teni, pl. „befagyasztani", akkor a (220, 105 221, 222) csöveken át, amelyeknek végei ködösítő fúvókákkal vannak ellátva, alacsony forrpontú folyadékot vezetünk be; azonkívül a <223, 224) fúvókákkal el­látott csöveken át levegő is bevezethető. 110 A gázok elvezetésére a i(227) cső való. (226) megfigyelő ablakos ellátott ajtót je­lez. Az esetleg szükséges egyenáramú feszültséget a (228, 229) fojtótekercseken

Next

/
Oldalképek
Tartalom