114332. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövid hullámú lemezrezonátor-rendszer és ehhez való gerjesztőberendezés
azonos frekvenciájú elektromágneses mező lép fel, azonban a kvázioptikai frekvenciájú mezők, amelyeket párhuzamos huzalok vagy koncentrikus hengerek 5 gerjesztése útján kapunk, nagyobb kiterjedésű térfogatban csak kis erősségűek, úgyhogy azok a fentemlített célok közül sokra nem használhatók. A találmány értelmében már most 10 megállapítottuk, hogy a kívánt mezőket megkaphatjuk, ha ogymáissal szembenálló lemezek rendszerét önrezgésekre gerjesztjük. Az ilyen egymással szembenálló lemezek rendszerét, amely elektromágneses 15 rezgésgerjesztésre alkalmas, a továbbiakban lemezrezonátornak nevezzük. A lemezrezonátor legegyszerűbb kivitelét az 1. ábra mutatja; ez ai kivitel két párhuzamos, köralakú, vezető lemezből áll. Ez 20 azonban a lemezrezonátornak nem egyetlen kiviteli alakja. Összefoglalóan meghatározva, a tailál"1 inány adott elektromágneses önfrekvenciaspektrumú rendszerekre vonatkozik 25 kvázioptikai frekvenciájú koncentrált elektromágneses mezők előállítására és felhasználására, amely rendszerek lemezrezonátorból ós olyan berendezésekből állnak, amelyek ez utóbbit rezonanciarez-30 gésekre, még pedig állórezigésekre gerjesztik, amelyeknek frekvenciája a rezonátor alapfrekvenciájának és egy vagy több felsőfrekvericiájának felel meg. A továbbiakban a találmányt részlete-35 sen ismertetjük,, mimellett a következő ábrákra hivatkozunk: I. A lemezrezonátor öinrezgései: A 2—7. és a 9—20. ábrák a számítási eredményeket grafikusan tüntetik fel. A 40 8b., c., d., e. ábrák lemezrezonátorok olyan különböző kiviteleit tüntetik fel, amelyekhez számítással nem lehet könnyen hozzáférni. II. Lemezrezonátorok szerkezeti példái: 45 A 8f., 21., 22. és 23. ábrák egyes foganatosítási példákat mutatnak. III. A dielektromos állandó befolyása: A vonatkozó 32. és 33. ábrákat a továbbiakban részletesen ismertetjük. 50 IV. A csillapítás befolyása: A vonatkozó 34., 35., 36. és 37. ábrákat a továbbiakban részletesen ismertetjük. V. Rezgések keltése: A 24—31. ábráik e célra való különböző 55 berendezéseket mutatnak. VI. A lemez,rezonátor optikai felhasználásai és hangolása: A 38. ábra e célra egy kiviteli alakot, az 50. ábra pedig egy további felhasználást mutat. 6c VII. A lemezrezonátornak a nagyfrekvenciájú technikában való alkalmazásai: A 39—44. ábrák dielektrikumoknak a mezőelosztás változtatását célzó, elrendezéseit mutatják. A 45—49. ábrák a lemez- 65 rezonátor további alkalmazásainak foga" natosítási példáit mutatják. 1. A lemezrezonátor önrezgései. \ i Bizonyos egyszerű esetekben a lemezrezonátor rezgései kiszámíthatók. A szá- 70 mítás menete és néhány ezzel kapcsolatban felhasznált kifejezés jelentése világos lesz, ha figyelembe vesszük, hogy a lemezrezonátor villamos rezgései és egy kifeszített membrán akusztikai rezgései 75 között bizonyos, azonban nem teljes analógia áll fenn. A felületre merőleges villamos mezőerősség az, első esetben, az, egyes memibránrészék helyzetváltozásának felel meg a második esetben. 80 A továbbiakban a következő jelöléseket alkalmazzuk: d = a rezonátort, alkotó párhuzamos lemezek távolsága, I! - a köralakú lemezek sugara, 85 a, b = derékszögű lemezek oldalai, C = a rezonátor kapacitása, E = villamos térerősség, a lemezek között, F = áram a lemezek; felülete mentén, 90 s, [x = a lemezek közötti közeg dielektromos állandója és permeabilitása, c = fénysebesség c v - ~t-— (a-t állandóan l-nek vesz- 95 V -V-szűk fel), t = idő, T = egv rezgés periódusa, w = 2tu/T A = c.T (az a hullámhossz, amely T- 10 0 nak ós w-nak megfelel), w0 = tó ér téke a z alap rez gésnél, wp q = tó értéke a felsőrezgéseknél, amelyeket, a pq. rendszámok jellemeznek. 105 w0 A számításnál feltételezzük, hogy a lemezek vezetőképessége végtelen és hogy E annak felületére mindenkor merőleges, d mindaddig nem szierepei az egyenletekben, 110 amíg e lemezek közötti sfj- és állandó.
