114117. lajstromszámú szabadalom • Mérő- és leolvasztószerkezet tengeri és légi navigációs, csillagászati, térképészeti és hasonló feladatok megoldására

A karok használatához, a (D) csavar­anyát meglazítjuk és a (B) kart az (I) köz­pontosító jellel a hálózatnak figyelembe­jövő pontjára helyezzük. Ezután az (A) kar végén levő (G) jelet a figyelembejövő pólusra vagy zenitre illesztjük. Ha a háló­zaton a (B) karral megjelölendő pont oly helyzetű, hogy a két kar egymást zavarja, akkor az (A) kart a másik pólusra vagy zenitre illeszthetjük. Miután a (G) és (I) jeleket beállítottuk, a (D) csavaranyát meghúzzuk és most az eredménynek az alábbi példák kapcsán ismertetett megta­lálására a két kart együttesen forgat­juk el. A 3—6. ábrákon látható hálózat mind az egyenlítő, mind a horizont rendszerének felel meg. A párhuzamos körök tehát a deklinációt vagy a magasságot, míg a függőleges körök az óraszöget, illetve az azimutot jelenthetik. A hálózatot határoló kör szélén levő számok a deklináció, il­letve a magasság értékeinek mérőszámai, de a földrajzi szélességet is jelentik. Példák: 1. Adva van valamely égitest óraszöge és deklinációja, meghatározandó az azi­mut és a magasság (3. ábra). Megoldás: Az (A, B) karrendszert a há­lózatra úgy helyezzük, hogy a (C) forgás­tengely középpontja a hálózati kör közép­pontjával összeessék. A (D) csavart meg­lazítjuk és az (A) kar (G) jelét az (A) pó­lusra állítjuk be. Ezután a (B) kart elfor­gatva és elcsúsztatva ennek (I) jelét a há­lózatnak arra a (B) pontjára állítjuk be, ahol a kiszámított óraszög és a megálla­pított deklináció megfelelő körei egymást metszik. Most a (D) csavaranyát megszo­rítjuk és az (A) kart, valamint a most már vele együtt mozgó (B) kart úgy forgatjuk el, hogy az (A) kar végén lévő (G) jel a hálózatot határoló kör szélén levő és a földrajzi szélességnek megfelelő számra, vagyis az (A') pontra essék. A (B) kar végén levő (I) jel most a (B') pontra esik és ez a pont egy függőleges és egy pár­huzamos kört határoz meg. Az első kör az égitest azimutját, a második pedig annak magasságát jelöli. Ha ugyanezt a feladatot a karrendszer nélkül, a hálózatra helyezett hártyapapi­roskoronggal akarjuk megoldani, akkor következőkép járunk el: Az átlátszó forgó korongon pl. irónnal megjelöljük a pólus helyét (A). Meg kell még jelölni a szemben levő pólust is és meghúzandó a hálózatot határoló körnek a pólus melletti részéből is egy kis darab, abból a célból, hogy a forgó korongnak bármilyen kis excentricitása kiküszöböl­hető legyen. Ebben az első helyzetben ke­reszttel megjelöljük az óraszögnek és a de­klinációnak metszéspontját (B). Ezután az átlátszó korongot a reája felvitt jelekkel együtt addig forgatjuk, míg a pólus jele (A) a hálózatot határoló kör szélén levő ós a földrajzi szélességnek megfelelő számra (A') esik. Ebben a második hely­zetben leolvassuk azoknak a függőleges és párhuzamos köröknek értékeit, melyekre az előbb a forgó korongra felvitt kereszt­alakú jel esik (B'). Az első érték az égi­test azimutját, a második pedig magassá­gát jelenti. A 3. ábrán látható példa a következő számértékeknek felel meg: A megadott értékek: Földrajzi szélesség 45 °É, deklináció 28°50'É, óraszög 49°45'Ny (3! l 19m ). Eredmény: Azimut É 95° 6 Ny, magas­ság 47° 50'. 2. Ismeretlen csillag nevének meghatá­rozása. Adva van valamely égitest azimutja és magassága, valamint a földrajzi szélesség, meghatározandó az óraszög és a dekli­náció (4. ábra). Megoldás: Az (A) karral megjelöljük a zenitet (A), a (B) karral pedig az azimut és a magasság metszéspontját (B). Most a két kart egymáshoz rögzítjük és együtte­sen addig forgatjuk, míg a megadott (A') földrajzi szélességet az (A) karral, illetve annak, jelével el nem érjük. Ebben a hely­zetben a (B) karon levő jellel a függőle­ges és párhuzamos körökön az óraszöget, illetve a deklinációt leolvassuk (B' pont). Megfelelő módon járunk el, ha a; meg­oldást az átlátszó korong segélyével ke­ressük. Számszerű példa (4. ábra): Megadott értékek: Földrajzi szélesség 353 D, azimut D 119° 36' É, magasság 11° 21'. Az eredmény: Deklináció 16° 30' É, óra­szög 62° 45' K (4" llm ). Ha efajta feladatok megoldásához a rajzon ábrázolt módon számozott hálóza­tot használjuk, úgy a karrendszert, illetve a forgó korongot mindig ugyanabba az irányba! kell forgatni, teháit az azimut rend­szeréről az egyenlítő rendszerére áttérve mindig balra, míg az egyenlítő rendszeré­ről az azimutális rendszerre áttérve min­dig jobbra kell forgatni. A karrendszert, il-

Next

/
Oldalképek
Tartalom