114102. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektronkisülésű készülékekhez és eljárás előállítására
stabilitását vagy merevségét biztosítjuk, úgy hogy az elektródák kölcsönös távolságukat megtartják és így a cső állandóan zavartalanul működik. Figyelembe véve azt, hogy a katóda tömegében csak annyi hőt fejlesztünk,, amennyi az elektronemisszió létesítéséhez szükséges és sugárzással eltávolítandó hőfelesleg nincs, míg a rács felületéhez csak igen kis potenciált vezetünk, úgy hogy a rácsban a felületéhez ütköző elektródák csupán kis hőmérsékletemelkedést okoznak, nyilvánvaló, hogy a három elektróda közül csak az anóda az, melynek hőmérsékletemelkedését a felületéhez nagy sebességgel ütköző elektrónokkal való bombázás okozza és ezért úgy méretezendő, ho«y a felvett hő újra eloszoljék, úgy, hogy hőmérséklete ne emelkedjék az elektronok emisszióját okozó érték fölé. Segédelektródák, így elektrosztatikai rácsok vagy árnyékoló elektródák tömege, mely elektródák nincsenek a nagy sebességű elektronokkal való ütközésnek kitéve, annyira Csökkenthető, amennyire ez a szerkezet stabilitására való tekintettel megengedhető. Miután a rádióvevőcső különböző elek-< tródáinak működését általánosságban ismertettük, az alábbiakban azt a találmány szerinti elektródaszerkezetet írjuk le, mely az ismert, lyukgatott lemezalakú elektródák és a drótszövetből készült régebbi elektródák helyettesítésére alkalmas. A találmány új, áttört lemezszerkezet, melynek jellemzője oly fémlemez, melynek vastagsága a íemfiist (fólia) nagyságrendjében van és melyben szorosan egymás mellett áttörések vagy fogazások vannak, olyképen, hogy a lemez minden cm2 -jére legalább 36 áttörés vagy fogazás jusson. A jelen leírásban használt «áttört lemez» kifejezésen azt kívánjuk érteni, hogy az anyagnak helyükből a nyílások vagy fogazások képzésére kiszorított részei magával a lemezzel összefüggésben maradnak és a nyílások szomszédságában nyúlványokat vagy íbgazásokat alkotnak. Ha az elektródát rács alakjában kívánjuk használni, akkor lyukgatott, áttört lemezt alkalmazunk, míg ha áttöretlen elektródára van szükség, akkor a lemezt fogazzuk, de nem lyukasztjuk. Az áttört lemez a szőtt hálóval szemben annyiban előnyösebb, mert mechanikailag szilárd és merev és fémtömege kisebb. Mivel továbbá egyetlen anyagdarabból és nem több, egymással összeszőtt drótból van, működés közben anyagában rezgések nem lépnek fel. Telt lemezzel vagy lyukgatott lemezzel, melyből a fémet a lyukgatások létesítésére eltávolítottuk, összehasonlítva, a találmány szerinti áttört lemeznek az az előnye, hogy szilárdabb és merevebb, ahol is vékonyabb lemezt és kisebb fémmennyiséget alkalmazhatunk. Az új elektródaanyag mindkél változata az okkludált gázoknak könnyű és gyakorlatilag tökéletes eltávolítását teszi lehetővé, hőkisugárzó felülete nagy, villamos vezetőképessége és hővezetőképesség.; eg&sz terjedelmében egyenletes, felületegységenkénti súlya minimális, könnyen gyártható és belőle az elektródák nehézség nélkül alakíthatók. Azt találtuk, hogy nyújtható és hajlítható (duktilis) fémből való rendkívül vékony lemezek, így pl. olyanok, melyeknek vastagsága a fémfüst nagyságrendjébe esik, pl. 0.02—0.001 cm, melyeknek továbbá felületegységenként nagy számú, pl. négyzetcentiméterenként 36-tól több százig terjedő apró áttörése van, elektroncsövek elektródáinak, különösen anódalemezeinek, rácsainak és oxiddal borított huzalainak előállítására kiválóan alkalmasak. Ennek megfelelően a találmány egyik feladata elektronkisülésű csövekhez való elektróda létesítése, mely a fent jellemzett áttört lemezből van. A találmány továbbá az új lemezanyag előállítására való eljárásra és berendezésre is vonatkozik. A találmányt és annak előnyeit a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük, melyekben az 1. ábra olyan szerkezetnek foganatosítási alakját mutatja elölnézetben, mely duktilis anyagból való lemezekben apró áttörések vagy deformációk előállítására alkalmas. A 2. ábra a szerkezet oldalnézete, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén vett nagyobb léptékű keresztmetszet, mely azt mutatja, hogy az anyagot a megmunkáló görgőkön hogyan vezetjük keresztül. A 4. ábra a 3. ábrán látható görgők elölnézete. Az 5. ábra a két görgő nagyobb léptékű részmetszete, mely azt mutatja, hogy a fogak és a mélyedések az áttörések létrehozására hogyan működnek együtt. A 6. ábra a találmány szerint előállított áttört lemezalakú anyag egy részletének távlati képe. A 7. ábra a lemez függőleges keresztmetszete. A 8. ábra a találmány értelmében merevítés céljából deformált lemez felülnézete; a
