114102. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektronkisülésű készülékekhez és eljárás előállítására

9. ábra a 8. ábra 9—9 vonala mentén veit metszet. A 10. ábra a lemez előállítására való szerkezet módosított foganatosítási alakjának függőleges metszete; a 11. ábra ugyanennek felülnézete. A 12. ábra a találmány szerint előállított elektródákkal felszerelt elektroncső részleges oldalnézete; a cső egyes részeit jobb szemléltetés céljából eltávolítottuk; a 13. ábra a 12. ábra 13—13 vonala mentén vett vízszintes metszet; a 14. ábra a 12. ábrához hasonló nézet, más kialakítású elektródával és a 15. ábra a 14. ábra 15—15 vonala mentén vett keresztmetszet. A találmánynak az 1—5. ábrákon feltüntetett foganatosítási alakjánál a kívánt átmérőjű (A) acélhenger vagy görgő kerületén fogak sora van, amelyek abból a célból, hogy a megmunkálandó lemezben a kívánt áttöréseket létesítsük, a (B) henger vagy görgő megfelelő mélyedéseivel működnek egyült. A görgők átmérője a megmunkálandó lemezek vastagságától és a felületegységenként előállítandó áttörések számától, a görgők hossza pedig az előállítandó lemez szélességétől függ. Az (A) hengert kiváló minőségű acélból, pl. szerszámacélból készítjük és kerületén szokásos megmunkáló eljárásokkal az (1) hornyokat készítünk, melyeknek a kívánt ferdeséget, alakot és mélységet adjuk. A görgőben továbbá a tengelyével párhuzamos hosszirányú (2) hornyokat képezzük ki, melyek a (3) fogakat alkotják, ahol is a hosszirányú hornyok és az (1) hornyok alakja, hajlásszöge és mélysége azonos. A hornyok alakja, hajlásszöge és mélysége az előállítandó fogak nagysága és alakja szerint változik. A görgőt, miután a leírt módon megmunkáltuk, ismert eljárásokkal edzzük. A (B) görgő ugyanabból az anyagból vagy lágyabb anyagból készülhet, mint az (A) görgő, vagy felületét készíthetjük lágyabb anyagból; erre a célra pl. acél tengelyre felhúzott, rézötvözetből készült hüvely bizonyult alkalmasnak. Ha a megmunkálandó anyag olyan kemény, hogy a (B) görgőben kiképezett mélyedéseket koptatja, akkor a görgőt teljes egészében vagy felületén olyan anyagból állítjuk elő, mely a mélyedések elkészítése után hőkezeléssel keményíthető. A (B) görgő mélyedéseit az (A) és (B) görgők közötti, nyomás alatt végzett hengerlő eljárással hozzuk létre és ezt az eljárást bármilyen a célnak megfelelő módon vihetjük keresztül. Az ábrázolt megoldásban az (A) görgőt a (4) tengely tartja, mely a (6) gépállványban megerősített (5) csapágyakban, a (B) görgő (7) tengehr

e pedig a gépállvány (8) csapágyaiban nyugszik. A két tengelyt egymással a (9) és (10) fogaskerekek kapcsolják, melyek egyikét a (11) forgattyúval hajtjuk. A két görgő felületi érintkezését a (12) szorítócsavarok biztosítják, melyek a (4) tengely (5) csapágyaira nyomóhatást fejtenek ki. Az így elrendezett görgők felületeit a (12) szorítócsavarok segélyével fokozatosan egymásba nyomjuk, miközben a görgőket forgatjuk, úgy hogy az (A) görgő (3) fogai a (B) görgő felületébe hatolnak és abban a (3) fogakkal azonos alakú és méretű (13) mélyedéseket munkálják ki. Minthogy a két görgő a fogaskerekek révén egymással kapcsolódik, a fogak és a mélyedések kölcsönös távolsága és helyzete rendkívül pontos lesz. ahol is a mélyedések alakmásokat alkotnak, melyeknek alakja, mérete és kölcsönös távolsága az (A^ görgő fogaival tökéletesen megegyezik. Ha ezzel a szerkezettel duktilis anyagból, pl. platinából vagy nikkelből való lemezekben áttöréseket akarunk készíteni, akkor az (S) lemezt folytonosan az (A) és (B) görgők között vezetjük át, melyeket a 3. ábrán látható nyíl irányában forgatunk. Minthogy a görgők egymáshoz szorulnak, a (3) fogak a lemezbe behatolnak és azt átlyukasztják és a kiszorított anyagrészeket a (13) mélyedésekbe vagy alakmásokba nyomják, mint az a 3. és 5. ábrából világosan látható. Ez a megmunkálási mód a (130) áttöréseket eredményezi. A kiszorított (14) anyagrészek a megfelelő nyílások oldalfalait alkotják és a lemezből az egyik oldalon kiemelkednek. Az oldalfalak összes felülete lényegileg ugyanakkora, mint a megfelelő nyílásoké és ennek következtében az áttört lemezek súlya és összes felülete ugyanakkora marad, mint az ugyanolyan méretű, áltöretlen lemezé. Látható, hogy az áttörések egyenletes kölcsönös távolságúak és hogy felületegységenként nagy számú áttörési hozhatunk létre. A (14) nyúlványok, melyek a lemezen harántirányban haladva a lemez éleivel és egymással sorokban párhuzamosan elrendezetlek, a lemez szilárdságát fokozzák. A rajzból látható, hogy az áttörések derékszögű négyszögletes alakúak, illetve hogy a megmunkált lemez felületén derékszögű négyszögalakú nyílások képződnek és az áttöréseknek összes felülete na-