113959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más hasonló anyagok porrá aprítására

kamra tengelyű körül gyors keringésben tartott anyagrészééskékre kifejtett centrifugális erő e részecskéket kifelé és általáb .n fölfelé igyekszik mozgatni, amíg Hiok a (23) gyííríí felső széle íoló ke,minek és a külső (30) kamrába esnek. Ha tebaz m anyag szintje a. (39) kamráiban megközelítőleg a pontvona.lkázottan rajij.ii (40) vonalig ér, a (39) kamrába eső aránylag nagy darabok a nehézségi erő iiafcu-u alatt lassan lefelé dolgozzák magukat a szájcsövek iengeljei irányában és azokat a (24) venturi-nyílásokon át belépő köz.egsngarak a. (29) kamrába röpítik. Azután e részek újból úgy hatnak egymásra és a többi anyagrészekre, mint ahogy aa.it fentebb leírtuk é< így egymáshoz és a nehéz (23) gyűrű érdes belső felületéhez való ütődés és dörzsölöd és. következtében kisebb méretűre továibbapríttiatnak. Minthogy a (39) kamrába kerülő nehriziebb anyagdarabokat innen a (14) szájcsövekből kilépő közegsugarak a porítókamrába szórják, nyilvánvaló, hogy a (36) nyílást úgyis elrendezhetjük, hogy az a porítandó friss anyagot közvetlenül a (39) kamrába vezesse, ahelyett, hogy azí közvetlenül a (29) porítókamrába vezetné. A poritokamrába lépő közegsugarak nyomása és sebessége elegendő ahhoz, hogy az; anyag egész tömegét, vagy an«a;k lényeges részéit a tok tengelye körül gyors keringő mozgásba liozza. A porítókamra tengelye körül keringő anyagrészekre liató centrifugális erő a nagyobb anyagdariabokat kifelé szórja, úgy, hogy azok isméteilt egymáshoz, való ütközés következtében kisebb méretűre apríttatnak és mintegy a (23) gyűrű belső felülete fölött mozgó anyagszalagot vagy sávot alkotnak. A (23) gyűrűt természetszerűleg kemény, kopásnak ellciitállö, esetleg liullánio'-ított anyagból készítjük. Az anyagdarabok tehát ismételt ütközésnek és dörzsölésnek vannak kitéve, amint azok az, egymáshoz és a gyűrű belső felületéhez, ütődnek és dörzsölődnek. E hatás eredményekép azonban és különösen annak következtében, hogy a fentebb említett anyagréteg vagy szalag a közJegsu.garak fölött mozog, ez az anyag a sugarakat úgy szórja szélt, hogy azok aránylag nagy anyagtömegre hatnak és így a porítófearnra. egész belsejét mozgatják és az anyagdaraboknak a kamratengely körül nagy sebes-éggel való keringését tartják fenn. Ennek az a következménye, hogy az anyag gyemm apríttatik szét és hogy a, nagyobb darabokra tetemes centrifugális erő hat úgy, hogy a nehéz részek lényegileg cl választatnak a portól és csak a legapróbb porrészecskék maiadnak szorosan a gyűjtő,kamra külső felülete mentén a közegben lebegve. Amint már említettük, a nehéz, anyagrészeknek feliedé szóródását és a (25) gyűjtőkamráiba való szállítását úgy gátoljuk meg, hogy azok a (38) karimás gyűrű ail'só Műtétének ütköznek, mire további kezelésre a porítókamrába esnek vissza. A közeg csupán azokat a legkisebb porrészecskéket, amelyekre oly csekély centrifugális erő hat, liogy az a közegben való lebegve mariadásukat megengedi, viszi magával felfelé, a gyújtókamra felső részéibe. A (23) gyűrű iie.ni lényeges és ha az bármely okból kívánatos, el is hagyható. A 3—16. ábrákon feltüntetett összes kiviteli alakoknál a (14) szájcsövek közvetlenül a porítókamrában levő anyagtömegbe lövetik a közeget és a nehéz (23) gyűrű el van hagyva, bár az a legtöbb esetben ajántható. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a (29a) porítókamrának (4a) és (3a) felső, ill. alsó falai vannak, amelyek oly mértékben széttartók, amint azok az (la) tok tengelyéhez közelednek-. A (6a) fejdarab és a (14a) szájcsövek vízszintes síkban vannak és a szájcsövek iránya érintőleges a (30) körpályához, amelynek átmérője kisebb, mint a (29a) porítókamra legnagyobb belső átmérője. Az 5. ábrán a felső (4b) fal a 3. ábra szerinti kiviteltől eltérő hajlású; a (3d) fenékfal sík és a kopásnak ellentálló (41) lemezekkel van felszerelve. Egyébként a szerkezet a 3. ábrán feltüntetett kiviteli alakéval megegyező. A fí—8. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál két (6c) fejdarab van függélyesen egymás fölött és a felső (14c) szájcsövek lefelé és előre lövelnek, míg az alsó (14c) szájcsövek felfelé és előre lövelnek, mimellet,t. mind a két szájcsősorozat abba az irányba, hajlik, amelyben az anyagot keringtetni akarjuk. Az (le) tok (4c) tetőfala le van siilyesztve, míg a (3c) fenékfal meg van emelve, oly célból, hogy aránylag sekéily (29c) porítókatmra keletkezzék, junely a fejda,rabokat és a szájcsöveket tartalmazó bővebb kamrákban végződik. Ennél a kiviteli alaknál a (31) kilépőcső a porítókamrával annak központjában közlekedik és az örvénylő, porral terhelt közeg felfelé bármely alkalmas (a rajzon nem ábrázolt) porleválasztóhoz vezethető,