113959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más hasonló anyagok porrá aprítására
A 7. és 8. ábrák a szájcsöveknek a porítókamra egymással szemben fekvő oldalain való elrendezését mutatják. A 9. ós 10. ábrákon feltüntetett kiviteli alak a 6. ábra szerinti kivitelhez hasonló, kivéve, hogy a (29d) porítókamra a 3. ábj'áii feltüntetett kamrához képest ellenkező alakú, amennyiben a (29d) kamra szűkebb része az (ld) tok középpontjában van és a (4d) felsőfal és a (3d) alsóíal a tok tengelyéhez való közeledése mérvében egymás felé tart. A (14d) szájesövek a (6d) fejdarabokból a 6—8. ábrákon feltüntetett módon állnak ki és a (31d) kilépőcső a 6. ábra szerinti (31c) csőnek megfelelő. A 11. és 12. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a köralakú (6e) fejdarab az (le) tokban a (29e) porítókamra tetején van és a (14e) szájcsövek a felső (4e) fal közelében vannak. A szájcsövekből a közeg lefelé, a tokfenékhez a berendezés ellenkező oldalain ellenkező irányokban hajló szög alatt lép ki avégből, hogy a részecskéknek a. tok körül való keringését idézze elő. Ennél a kiviteli alaknál a (25) gyújtókamra, karimás (38) gyűrűjével és a (31) kilépőcső ugyanolyanok, mint az 1. és 3. ábra szerinti kiviteli alaknál. Annáik következtében azonban, hogy a, (14e; szájcsövekből a közeg lefelé lép ki, a (3e) fal kopásnak van kitéve és ez okból azt kemény, a kopásnak ellentálló anyagból készült (41e) lemezzel szereljük fel. A 13. ábra szerinti kiviteli alaknál a (29f) kamrának az ílf) tokban párhuzauos felső és alsó (4f), illetve (3f) falai tannak, a köralakú (6f) fejdarab pedig megközelítőleg e falak között a középen .r an szerelve és a 2. ábra szerinti (14) szájcsövekkel van ellátva. A (31) kilépő;ső a (29!) porítókamra val közvetlenül ez utóbbinak tengelyében közlekedik úgy, íogy a közeg csupán a könnyebb részecskéket viszi magával a (31) kilépőcsövön ceresztül a (nem ábrázolt) gyűjtőbe. A 14. és 15. ábrákon feltüntetett kiviéi! alaknál a (14g) szájcsövek tengelyei lem ugyanazon vízszintes síkban, hanem iz (lg) tok tengelye körül csavarvonalilakban vannak. Minden egyes szájcső irintőlegesen irányul egy-egy (30) köriályához és a négy szájcsőhöz tartozó légy körpálya célszerűen egymással koncentrikus, azonban azoknak nem kell igyanazon hengerfelületen, lenniök. Az lg) tokban a gravitáció hatása alatt leélé mozgó anyagot a (6g) fejdarabon át l (14g) szájcsövekbe vezetett közeg a tok függélyes tengelye körül nagy sebességgel keringő mozgásba hozza. Az anyagrészecsikék a rájuk ható centrifugális erő hatása alatt gyorsan íinom porrá apríttatnak szét. Az elhasznált közeg és a finoman porított anyag lefelé mozog és a (29g) porítókamra központi övéből a ^31) csövön át kilép, miközben még megtartja keringő vagy csavaralakú mozgását, miro azt a (nem, ábrázolt) elválasztóba es> gyűjtőbe vezetjük. A 1(5. ábra az 1. és 2. ábrán feltüntet eti kiviteli alakhoz hasonló szerkezet.nt mutat, amelynél azonban az (íh) tokban a (14g> szájcsövek csavarvonalaíakban vannak elrendezve és a (38) karimás gyűrű el van hagyva. Az összes kiviteli alakoknál a szájcsövek körpálya kerülete felé irányulnak, mely körpályának átmérője kisebb, mint a porítókamra legnagyobb belső átmérője ós az egyes szájcsövek tengelye e körpályát érintő függélyes síkban van. A leírt összes kiviteli alakoknál a közegsugár iránya olyan, hogy a tokban levő anyag egész tömegét gyors keringőmozgásba hozza úgy, hogy az anyagrészek szétaprítása közben a nehezebb részek a porítókamra külső falai felé mozognak és a könnyebb részek, amelyek az anyag keringő mozgásának tengelye körüli övben lebegnek, az elhasznált közeggel a porítókam rából elszállíttatnak. A találmány szerinti berendezés a pontandó anyag természetétől és a kívánt finomságtól függően különböző finomsági fokozatú porok előállítását teszi lehetővé pusztán azzal, hogy azt az, átlagos menynyiséget változtat/juk meg, amelyben a nemkezelt anyagot a porítóközegsugarak hatásának kitesszük, miáltal az eddigi aprítóberendezésekben elérhetetlennek vélt finomságú aprítást érhetünk el. Szabadalmi igények: 1. Eljárás laza darabokból álló szilárd anyagnak ütköztetéssel való aprítására, amelyeit kerek porítófcamrában hajtőközegáramok segítségével keringő örvénylő mozgásba hozunk, melyre jellemző, hogy több hajtőközegáramot a kamra, falától ferdén a kamra belseje felé irányítunk és azokat az aprítandó anyagra közvetlenül hatni engedjük, mim ellett az anyag egyes részecskéi a bajtóközegáramüknak e behatása alatt befelé röpülnek,
