113913. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső és eljárás ennek előállítására

tudóval rezeghet, mert a burához rögzítve csak a talp útján van. A találmány szerinti csőnél ezt a hátrányt úgy szüntetjük meg, hogy a cső elektródarendszerét legalább egy olyan támaisztótesttel látjuk el, melyet a csőbura belső falfelületéhez hozzáolvasztunk, miáltal az elektródarendszeír: a burához nem. csak a talp, hanem e támasztószerv vagy szervek útján is rögzítve van. E támasztószervet vagy szerveket célszerűen az elektródarendszer felső, azaz a talptól legtávolabb eső részén rendezzük el és a gyártás egyszerűsítése céljából célszerűen úgy képezzük ki, hogy feladatuk kizárólag támasztás legyen, azaz a burafallal való összeolvasztásuk helyén a burafalon áramhozzávezető vagy tartódrótok ne haladjanak át. A támasztótestek maguk az üvegburához hozzáolvasztható anyagból, célszerűen üvegből, adott esetben a burafal anyagáénál alacsonyabb lágyulási hőmérsékletű üvegből készülnek. Legcélszerűbben két támasztótestet használunk, melyek összekötő vonala a csőtengelyre merőleges és a talp lapítási helyének síkjával célszerűen párhuzamos és ezeket előnyösen az elektródarendszernek ugyanahhoz a szervéhez, pl. árnyékoltrácsú csőnél a felső védőpajzshoz, vagy más csőnél az elektródák szokásos felső távolságtartó szervéhez erősítjük, akár közvetlenül, akár közvetve, pl. hajtűalakú drótok útján, melyek szárai. a szóbanforgó szervhez vannak erősítve, fülébe pedig a támasztótest, pl. üveggyöngy, van beolvasztva. A támasztótestek az elektródarendszerhez akár mereven. akár 'lugalmasan lehetnek erősítve, mint azt később részletesebben ismertetjük. Használhatunk olyan támasztótestet is, mely a csőben harántirányban van elhelyezve és úgy méretezve, hogy mindegyik vége hozzáolvasztható a burafalhoz. Ez esetben ugyanis egyetlen támasztótesttel, mely gyanánt adott esetben az elektródarendszer önmagában véve ismeretes, szigetelő anyagból készült felső távolságtartó szerve is kiképezhető, az elektródarendszer két ponton rögzíthető a burához. Ilyen támasztótestek alkalmazásánál azonban nagyon ügyelni kell arra, hogy a bura üveganyagában lehűlése után káros feszültségek ne maradjanak. A táimasztót esteknek a belső burai álhoz való hozzáolvasztása többféleképen történhetik és az adott esetben legcélszerűbb eljárási mód főként a támasztótestek méretezésétől és az elektród a rendszerhez való erősítésük módjától függ. Abban az esetben, mikor a burába helyezett elektródarendszerre szerelt támasztótest vagy testek a bura falával nem érintkeznek, legcélszerűbben úgy járunk el, hogy a talp beforrasztása után, a cső evakuálása közben vagy után, a bura falát a támasztótestekkel szemközt fekvő helyein legalább lágyulási pontjáig hevítjük, A. meglágyult üveg e helyeken a külső légnyomás hatása alatt betiiremlik, a burafal hevítése alatt szintén felmelegedett támasztótestekhez szorul és velük összeolvad. Ha e hevítést bármely oknál fogva nem a

már egészben vagy részben evakuált csőnél akarjuk végezni (pll. gáztöltésű csövek esetén) vagy pedig az öszszcolvasztásra nagyobb nyomás alkalma^ zása kívánatos, a meglágyult üvegrészeket a támasztótestre megfelelő szerszámok segélyével is rászoríthatjuk. Ha szerszámok kai való rászorítás nélkül dolgozunk, akkor sok esetben célszerű lehet az összeolvadás után az összeolvasztási helyek hűtése. A burafal felhevítése célszerűen gázlánggal, hűtése pedig légárammal történhet. Valahányszor a burába helyezett elektródarendszer támasztótestei összeolvasztásuk előtt a burafallal nem érintkeznek, a kész cső falának azokon a helyein, melyeken az a támasztótestekkel összeolvadt, betüremlések lesznek, melyek átmérője a támaszitótestek átmérőjétől, a hevítés és vákuum mérvétől, vagy a szerszám átmérőtől, mélysége pedig főleg a támasztótestek és a még deformálatlan burafal közti hézag nagyságától függ. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az összeolvasztás előtt rugalmasan a burafalhoz szoruló ütközőtesteket alkalmazunk. Ha ilyen esetben a rugófeszültség nagyobb erőt ad, mint az atmoszféra vagy a szerszám nyomása, akkor az összeolvadás után a burafalon betüremlések helyett kidudorodások lesznek. Ha pedig a szerszámok alakját és löketét kellőképen szabjuk meg, vagy a kidudorodást az üveg még lágy állapotában, pl. sablonnal, visszanyomjuk és a sablont az üvegfal lehülésokozta megmerevedéséig rajta tartjuk, gyakorlatilag sima falfelületet kaphatunk az összeolvasztási helyeken is, mit azonban úgy is elérhetünk, hogy a burafalat hozzá simuló fémsablonok segélyével hevítjük, melyek kidudorodását meggátolják, stb. Az ilyen rugalmasan a burafalhoz szoruló ütközőtestek rugóit lehetőleg merevekre készít-