113871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szuperheterodinvevőkészülékek önműködő hangolására

tektor köze természetesen középfrekvencia­erősítő iktatható. Önműködő hangolás be­kapcsolására olyan eszközöket alkalma­saink, amelyek a helyi oszcillátor hango-5 lását önműködőlég vezérlik. Ezek az esz­közök a helyi oszcillátor hangolt vezérlő­rácsköréhez párhuzamosan, egymással sorbakapcsolt (63) kondenzátorból és vál­toztatható ellenállásból állnak, amely 10 utóbbit a (6-5) cső anódája és ka tód áj a kö­zötti ellenállás képezi. A helyi oszcillátor­nak a (63) kondenzátor okozta elhangolása annál nagyobb, minél kisebb a (65) cső anódája és katódája közötti ellenállás. 15 Ez az, ellenállás a vevőkészülék hangolá­sától függ és azáltal változik, hogy a (69) vezérlőrács feszültsége poziitiv vagy nega­tív értelemben változik, aszerint, hogy az első detektor kimenőkörében fellépő rez-20 gés frekvenciája milyen értelemben tér el attól a frekvenciától, amelyre a (31) kö­zépfrekvenciájú transzformátor van han­golva. A (65) cső (69) vezérlőrácsának előfeszültségét egy állandó előfeszültség 25 és két (85) ás (89) ellenállás mentén fel­lépő feszültségesés határozza meg, amelv utóbbiak két (77) ós (79) diódaegyenirá­nyító egyenáramú körébe vannak kap­csolva. A diódák a (81) és (83) hangolt 30 körök útján, a második (51) detektor be­menőköréhez vannak csatolva. A (81) kör valamivel kisebb, a (83) kör pedig" vala­mivel nagyobb frekvenciára van han­golva, mint az a frekvencia, amelyre a 35 vevőkészülék középfrekvenciájú része van hangolva. A (65) cső allandó negatív ráesel ő­ieszültségét úgy választjuk, hogy lia a (77) és (79) diódákban ugyanakkora anódaáram 40 folyik, akkor a helyi oszcillátor arra a frekvenciára van hangolva, amely a fel­fogott hordozóhullám-frekveneiával pom toi-'an a. kívánt közéfrekvenciát- adja. Nyilvánvaló, hogy ez a kívánt középfrek-45 vencia a hangolt (31) transzformátor ál­tal átbocsátott frekvenciasáv közepes frekvenciájának felel meg. Ha a készüléket a, venni kívánt jelro h angoljuk, iákkor az első detektor kimenő-50 körében közép frekvenciájú váltóáram lép fel, amelynek frekvenciája pl. vala­mivel kisebb, mint a kivánt középfrek­vencia. Ha továbbá feltételezzük, hogy a. helyi oszcillátor a venni kívánt 55 jelek frekvenciájánál nagyobb frek­venciára van hangolva és ha. az osz­cillátorfrekvenciát a (21) hangolószerv megfelelő elmozdításával növeljük, akkor végül egy olyan pontot érünk el, amely­nél a (77) diódához csekély váltófeszült- 60 ség jut. Ha ezt a pontot elértük, akkor az önműködő hangolóberendezés működésbe jut, amely a helyi oszcillátor keltette rez­gések frekvenciáját addig változtatja, amíg e rezgések az érkező rezgésekkel 65 együtt a kívánt középfrekvenciát adják. A (77) csőhöz vezetett váltófeszültség ugyanis egyenirányítás után a (85) ellen­állás mentén egyeni'eszültségesést hoz létre olyan értelemben, hogy a (69) rács 70 negatív előfeszíiltsége és így a (65) cső belső ellenállása növekszik. Ennélfogva a (63) kondenzátornak a helyi oszcillátor hangolására gyakorolt hatása csökken, aminek az a következménye, hogy a kel- 75 tett rezgések frekvenciája növekszik. E hatás addig tart, amíg olyan egyensúlyi pontot érünk el, amelyet a 3. ábrán a han­golt (81) és (83) körök rezonanciagörbéit jelképező negativ és pozitív görbék met- 80 széspontja határoz meg. Ha a készüléket a vonatkozó jelre han­goljuk, mimcllett azonban a hangolószerv nagyobb frekvenciáknak megfelelő beállí­tásától indulunk ki, akkor a (79) dióda 85 működésbe jut, s a (65) cső ráeselőfeszült­ségét erősebben pozitívvá teszi, aminek az a következménye, hogy e cső anódája és katódája közötti ellenállá!? mindinkább csökken és ennélfogva a (63) kondenzátor- 90 nak a helyi oszcillátor hangolására gya­korolt hatása növekszik. Ilyen körülmé­nyek között ismét a 3. ábra szerinti nega­tiv és pozitív görbék metszéspontjával meghatározott egyensúlyi állapotot ér- 95 jük el. Az első detektor bemenőkörében levő (5) sávszűrőt úgy méretezzük, hogy az 50-^ 100 kilo-Hertz frekvenciasávot bocsájt át. Ezzel az érkező jel modulációs oldalsáv- 100 jainak részbeni elnyomása okozta torzítá­sokat elkerüljük, amelyek felléphetnének akkor, ha a sávszűrő által átbocsájtott közepes frekvencia a venni kívánt jel hordozóhullámának frekvenciájával nem 105 esik egybe. Az önműködő hangolóberendezés pl. úgy méretezhető, hogy akkor működik, ha a közép frekvenciájú váltóáramok a kívánt középfrekvenciától mintegy 3—4 kilo- 110 Hertz-eel térnek el. A rajz 2. ábrája a találmány szerinti kapcsolásnak javított alakját mutatja, amelynél magában véve ismeretes ú. n. zörejelnyomót alkalmazunk, amely egy- 115 idejüleg megakadályozza, hogy az önmű­ködő hangolóberendezés működésbe lép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom