113871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szuperheterodinvevőkészülékek önműködő hangolására
jen, amíg a készülék a venni kívánt adóállomásra pl. 1.5 kilo-Hertz pontossággal nincs behangolva. Ennél a kapcsolásnál első (95) detektor, 5 (97) középfrekvencia-erősítő, valamint második (99) detektor van. Az első detektor az 1. ábra kapcsán leírt szűrőkörrel egyezően kiképezhető (101) szűrőkör útján az antennához és a (105) tekercs útján 10 a (111) helyi oszcillátorhoz van csatolva. Ez utóbbi visszacsatolt (112) erősítőcsőből áll, amelynek ráciskörét a (117) kondenzátor útján az első detektor szelektív bemenőkörével egyidejűleg hangoljuk, 15 amint a (119) jelzésű szaggatott vonal mutatja. A (112) cső (127) anódája két (131) és (132) kapcsolóval vagy a (125) feszültségelosztó egy pontjával, amely elosztóról a készülékben szükséges egyenfeszült-20 iségeket vesszük, vagy a (134) vezeték útján a (138) szabályozócső (136) anódájával köthető össze. Ha jelet nem fogunk fel, akkor a (97) középfrekvencia-erősítő (149) vezériőrá-25 csának nagy negatív előfeszültsége van, úgyhogy ez a cső teljesen vagy csaknem teljesen hatástalan. Ezt a nagativ előfeszültséget a (153) cső anódakörébe iktatott (151) ellenállásról vesszük le. 30 A helyi oszcillátor frekvenciáját önműködőlég szabályozó berendezés ugyanolyan elrendezésű, mint az 1. ábrával kapcsolatosan leírt berendezés és két (163) ós (165) diódája, valamint (138) sza-35 bályozóosöve van. A (163) csővel összekötött (169) hangolt kör a. kívánt középfrekvenciánál valamivel kisebb, a (165) csővel összekötött (171) kör pedig valamivel nagyobb frekvenciára van hangolva. 40 A diódák anódak őrei ben a (173) és (175) ellenállások mentén fellépő feszültségesés a rácselőfeszültséget és így a (138) szabályozócső ellenállását vezérli, amely utóbbi cső a (166) koindezátorriail sorbakapcsolt. Ez 45 a soros kapcsolás a helyi oszcillátor kel-, tette rezgések frekvenciáját az 1. ábrával kapcsolatban már leírt módon befolyásolja. Ez, esetben a (131) kapcsoló zárt és a (132) kapcsoló balra átfordított heiyze-50 tétben vlan. Minthogy a 2. ábra szerinti kapcsolásnál a (111) helyi oszcillátor változtatható kondenzátorral hangolható, nem pedig változtatható önindukcióval, mint az 1. ábra 55 szerinti kapcsolásnál, szükséges, hogy a (166) kondenzátort a (117) kondenzátorral egyidejűleg úgy változtassuk, hogy a két kondenzátor kapacitásainak viszonya mindig megközelítőleg állandó maradjon. Ha kívánatos, aikkor a helyi oszcillátor 60 kieilítlette rezgések frekvenciájának önműködő szabályozása az őszei] látorcső anódaíelszültségének változtatásával is eszközölhető. Ez esetben a (131) és (132) kapcsolóknak a 2. ábrán bemutatott helyzeteit 65 kell elfoglalniok úgy, hogy az oszcilátorcső anódafeszültsége a (138) szabályozócső a.nódakörében lévő (191) ellenállás menti' feszültsógesésitől függ. A (111) oszcillátor! ez esetben olyan beállítású, hogy a keltett 70 ri'r/gósek frekvenciája növekszik, illetve csökken, hogy az anódafeszültség nja-t gyobb, illetve kisebb lesz. Ha a helyi oszcillátor túlságosan kis frekvenciára van hangolva, akkor a (163) dióda a (138) cső 75 ellenállását növeli, aminek az a következménye, hogy a (191) ellenálláson át folyó ánam erőssége csökken és a helyi oszcillátor anódafeszültsége növekszik addig, amíg a helyes frekvenciát elérjük. A 80 fent leírt önműködő hangolóberendezés a (177) erősítőcső útján a középfrekvenciaerősítőhöz van csatolva. A nevezett cső, valamint a (97) középfrekvencia-erősítőcső hatástalan, ha jelet nem fogunk fel, 85 minthogy a (183) rácsnak nagy negatív előfeszültsége van, amelyet viszont a (151) ellenállás menti feszültségesés határoz meg. Nyilvánvaló tehát, hogy az önműködő hangolóberendezés csak akkor 90 helyezhető működésbe, ha a (177) cső blokkolása megszűnt, A zörejelnyomónak (187) erősítőesöve, (189) diódaegyeinirányítója, Valamint (153) csöve van. A (187) erősítőcsőnek ve- 95 zérlőráesa (201) kondenzátor útján a (97) középfrekvencia-erősítőeső vezérlőrácsával van összekötve, anódköre pedig a kívánt középfrekvenciára hangolt (209) transz^ formátor útján, amelynek — amint a 3. 100 ábra (227) görbéje mutatja — igen éles rezonanciagörbéje van, a (189) diódaegyenirányítóihoz van csatolva. E dióda anódakörében (211) ellenállás van; ez ellenállás mentén fellépő feszültségesés a 105 (153) cső rácselőfeszültségét vezérli. Ez utóbbi cső anódakörében a. (223) transzformátor primértekercse, valamint a (151) ellenállás van, amely utóbbi mentén — amint említettük — egyenfeszültség- 110 esés lép fel, amely a (97) ós (177) csövek blokkolására való ha jelet nem fogunk fel. A (223) transzformátor szekundértekercse váltóáramú feszültségforrással van összekötve. 115 Ha a vevőkészülék megközelítőleg valamely jelre van hangolva és a (209)
