113845. lajstromszámú szabadalom • Fénymásoló eljárás visszavert fénnyel

lapok, úgy a találmány szerinti eljárással a reileksziós másolatok jóval erőteljesebbek lesznek, mint rendes, eziistLaiogént tartalmazó fényérzékeny rétegeknél, 5 amint ezt a 693.3JJ. számú írancia szabadalmi leírás ismerteti. Ugyanis megállapítottuk, hogy ezen eljárások a közönsécl kis zónákra való felosztást mellőző reflektografia számára kevésbé alkalma-10 sak, mint a rendes fotograliai eljáráson, ellenben ez utóbbiaknál javai tökéletesebbek, ha a találmány szerinti különböző hatékonyságú zórákra való ielosztá-ví alkalmazzuk. A lentiekben már megmon-15 dottuk, hogy a kevésbé tökéletes zónákra osztás a halo-liatás elkerülésére különleges eljárásokat igényel. Ugyanis azt találtuk, hogy még igen tökéletlen zónákra vaió osztás esetében 20 is elkerülhetjük a balohatást, ha amint azt fentebb említettük, a fényérzékeny réteg tulajdonságait a használt sugárzáshoz képest megfelelően választjuk meg. Hogy a fenti követelményeknek megfelel-25 hessen, a fényérzékeny lapban levő fényérzékeny rétegnek ligyszólvan egy képalkotó rétegre és egy segédrétegre kell oszlania. „Képalkotó réteg"-en azt a réteget ért-30 jük, amelyben a képet a besugárzás után megtelelő kezeléssel idézzük elő. „Segédrét,eg"-en oly rétest értünk, amely a kép létrehozásában nem vesz részt ós a képalkotó rétegre haló fénysugarakat expo-35 nálatlan állapotban kisebb mértékben engedi át, mint, exponálás után. A képalkotó rétegnek másoláskor a segédréteg és az ei'edeti között kell feküdnie. A haló-hatás oly mértékben csökken, 40 ahogyan növekszik a segédréteg perme'abiliti'sának különbsége a megvilágítás előtt és után. Meghatározott mennyiségű fényérzékeny anyagot tartalmazó segédréte-? mellett a ha.lohatás, eze réteg psők-45 kenő fényérzékenységével csökken. Nehogy túlerős megvilágításra legyen szükség, a fényérzékeny réteg érzékenységét csak annyira csökkentjük, hogy a reílek-F»iÓ3 másolat elkészülte után a segédréteg 50 a megvilágítás folytán oly különböző permc.abilitású róraekre osztassék tel, 'amelyeknek fedési tervezője a m-''sn

,lásnál használt zónákra osztás fedési tényezőjének fe'oljen meg. A segédréteg fényéivé-55 kenys4

;.'"ének fentemlí+elt 'alsó határa a képalkotó rété-? fény érzéken vsépér ek csökkenésével és/vagy az eredeti reflektáló'Vépességének növekedésével é~/vagy a zónákra osztás tökéletlenségének és/ vagy a. fedési tényezőnek növekedésével 60 sűlyed A segédréteg és a képalkotó réteg közötti távolságot lehetőleg csekélyre célszerű választani, sok esetben a segédréteget és a képalkotó réteget külön 65 lapodra helyezni, mely összetett lap egyetlen fényérzékeny lapnak ielel meg. Azonban ,a két réteg ugyanazon a lapon is lehet, amelyről szükség esetén a segédréteget pl. mosással vagy megvilágítás- 70 sal eltávolíthatjuk. így pl. egy cianotip-réteg önmagában véve segédréteget is alkot, ami a cianotip-réteget különösen alkalmassá teszi a találmány érteimében nagyobb és kisebb hatékony 75 sáu,ű zónákra osztott reilektográiia céljaira. A megvilágítási hr.tásiok szempontjából kedvezőbb lencsés rácsokkal kapcsolatban a segédrétegek különösen köny-Tiyen alkalmazhatók, még pedig gyakran 80 azért, mert ,a 66.22^. számú holland szabadalom lc-jrásámaii ismertetett lenesés rácsok keresztdzett elrendezése által okozott nehc-zséíV'K elkerülhetők, mert pl. fölöslegessé válik a rácsok azonos elhelyezése, 85 valamint a gr, artásnál a rácsok teljes egyforma elosztásának biztosítása, ami pedig az említett szabadalmi leírásban ismertetett eljárásnál elengedhetetlen. Ha a képalkotó-réteg fényérzékeny anyaga 90 megvilágításkor a réteg fényáteresztőképességét lényegesen növeli, mint pl a diazotip-réteg, ugyanezen fényérzékeny réteg kaszálható a segédrétegben is. Ezen oij'rás egy megvalósítási módjánál kettős 95 lapot használunk, mely a szóbanforgó fényérzékeny anyagot íart'almazE'a és a r'es felé fordított oldala segédréteg gyanánt. az eredeti felé fordított oldala, pedig képalkotóréteg gyanánt szerepel. 100 Ha ugyanazon fénvérzékeny anyagot haszn-'ljuk a segédrétegben és a képp.lkr^óré'dgben, úgy utólagos próbálgatások nélkül biztosak va"ívunk abban, hogy a segédréteg a megvilágításkor éppen 105 azon sugarakat fogja átereszteni, mélyek a képalk'otórétegre fotokémiáikig hatásosak. Oly fényérzékeny rétegekként, amelyeknek meg nem világított 'tllapóiban no kisebb áteresztőképességük van, rn'nt megvilágítás után, vagyis oly rétegekként, amelyek a 'i'iilmány szerint nem csupán, m'nt képialkotó, hanem mint segédrétegek. vagy pedig egyidejűleg, 115 nvnt kéoalkató- és ieaédréteg szerepel nek. pl. a dinzotíp- vagy einnotíp-rőfejL-ek és oly rétegek használhatók, anie-