113845. lajstromszámú szabadalom • Fénymásoló eljárás visszavert fénnyel

lek vassókat, nev •>•• -lesen a megvilágítás révén torosokká átalakuló ierrisókat tartalmaznak, vagy pedig amelyek megvilágításkor akromátikussá váló kromá-5 tos rétegek, avagy amelyek megvilágításkor színűket vesztő színes anyagokat tartalmazó rétegek és hasonlók. A gyakorlatban ,a nagyobb és kisebb hatékonysága zónákra való feloszlást cél-10 szerűen lokálisan nagyobb és kisebb intenzitás alkalmazásával idézzük elő, amit fedőrácsokkal, vagy pedig elosztórácsok segélyével érhetünk el, amilyenek pl. a lencsés rácsok. Ez utóbbiaknak az az elő-15 nyük, hogy a sugárzást nem nyelik el számottevő mértékben. Ennélfogva megvilágítási hatásfokuk jóval nagyobb, mint az előbbieké, ami a megvilágítási idő csökkentését, vagy kevésbé erős fény-20 források használatát teszi lehetővé, tehát megtakarítást eredményez. Lencsés rácsok használata esetén azonban fontos, hogy a sugárzás a fent megmagyarázott értelemben lehetőleg irányított le-25 gyen. A fedőrácsok előnye az, hogy habár a fény irányítása, a halo-hatás kiküszöbölése szempontjából előnyös, még sem annyira fontos. Ha tehát eléggé jól irányított sugárzású, pl. pontszerű vagy vo-30 nalszerű fényforrással rendelkezünk, inkább elosztó-rácsokat, pl. lenesés rácsokat, egyébként pedig inkább fedőrácsokat használunk. A fényérzékeny lapot célszerűen oly 35 ráccsal látjuk el, amelyet arról ismét, akár mechanikailag, akár vízzel, vagy más oldószerrel való mosással, vagy ezen műveletek kombinációjával, avagy egyéb más módon eltávolíthatunk. Ekkor is elő-40 uyös a reflektáló anyagból álló rács. A fedő-, lencsés-, vagy prizmatikus rácsot magának a fényérzékeny lapnak domború kiképzésével hozhatjuk létre. Rácsot alkotó anyag gyanánt a fényérzékeny la-45 pon előnyösen fotokémiailag hatásos, pl. utraibolya-sugamkat elnyelő, azonban az egyéb sugarakat áteresztő anyagot használunk. A rács célszerűen vegyi kezeléssel. vagy megvilágítással, stb. eltávolít-50 ható, vagy legalább is többé-kevésbé láthatatlanná tehető anyagból áll. Ha a fényérzékeny lap a fotokémiailag hatásos sugarakat elnyelő anyagot tartalmaz, vagy ily anyagból áll. úgy ez célszerűen 55 olvként osztható el a lapban, hogv különböző miPiinviséffekeit tartalmazó kis zónák keletkeznek. Más szóval a fénvérzékeny anyag ráasszerű elosztású, vagyis a lap felülete a sugarakat különböző mértékben átengedő pontokra oszlik fel. Ezen 6Q utóbbi három esetben a kép képződése után esetleg semmit sem kell eltávolítanunk. Ezen eljárási módok különösen oly eljárásokkal, pl. a diazotípiával kombinálva előnyösek, amelyek nem igénylik 65 bizonyos anyagok eltávolítását. Az ezen eljárások által megkövetelt hozzáadásokat, szükség esetén úgy végezhetjük, hogy a rács anyagát a kívánt módon befolyásoljuk, pl. elszíntelenítjük, ha a 70 fényérzékeny anyag a későbbi behatással, pl. alkáli segélyével elszínteleníthető színes anyagból áll. A találmány keretébe tartozó, rácsos struktúrával ellátott fényérzékeny lapok 75 előnyei, hogy a megvilágítás alatt a rács nem tolódhatik el és hogy használatra kész állapotban hozhatók forgalomba, még pedig célszerűen előzetesen annyira megvilágított állapotban, hogy a lapok 80 felhasználásakor kevesebb besugárzást igényelnek. Az előzetes megvilágítást tényelnyelő alapon és lehetőleg tökéletesen irányított sugárzással végezzük. Az elért hatást a rács struktúrája is 85 befolyásolja, akár külön rácsot, avagy a fényérzékeny lappal vagy réteggel kombinált- rácsot, akár pedig ráccsal ellátott lapot vagy oly lapot használunk, amelynél maga a fényérzékeny réteg alkotja a 90 rácsot. Különösen a rács fedőtényezője befolyásolja az eredményt. Ezen tényezőt l'edőrácsnál pontosan, lencsés, prizmatikus vagy hasonló elosztó-rácsoknál pedig középértékben határozhatjuk meg. 95 Nagy fedőtényező esetén nagy megvilágításra van szükség, azonban igen erőteljes másolatokat kapunk. Kis fedési tényezőnél csekélyebb lehet a megvilágítás, de a másolatok kevésbé erőteljesek. A fedési 100 tényező változtatásával az eljárást egyéb feltételekhez képest a fenti szempontból .szabályozhatjuk. Így pl. gyenge eredeti reprodukálására aránylag nagy fedőtényezőt, erős eredeti másolására pedig, 105 ha a kívánt másolatokat nem kell túl gondosan elkészíteni, aránylag kis fedőtényezőt választhatunk, miáltal a megvilágítással takarékoskodhatunk. A megfelelő fedési tényezők 0.95 és 0.4 között 110 változhatnak. A rácsot alkotó struktura „durvasága" is befolyásolja a hatást. Vonalas rácsok esetén és közéjük számítandók a sakktáblaszerű rácsok is. „durvaság" alatt a 115 i'edőrészek milliméterben inért szélességét