113822. lajstromszámú szabadalom • Sütő-, illetve melegítő- vagy szárítókemence és hozzávaló üzemeljárás

Ily körülmények között oly kemenceszerkezet szerkesztésének feladata merül fel, mely lémből való válaszfalak alkalmazását teszi lehetővé, anélkül, hogy az 5 említett tetemes hatásfokcsökkenés bekövetkeznek. Erre irányuló korábbi javaslatom szerint ezt a célt lényegileg úgy értem el, hogy a kemencéből távozó, lehűlt, vagyis ú. íi. fáradt füstgázokat ma-10 gában véve ismert módon, pl. ventilátorral, visszavezettem és egy részüket a kemence előtt fejlesztett, kb. 1200 C° hőmérsékletű friss füstgázokhoz' kevertem, a sütőteret pedig, legalább is alul és fe-15 lül, folytonos felületű, a fáradt és friss füstgázok keverékét keringtető fémcsövekhez kapcsolt fémfalakkal határoltam, melyeket a sütésnek, illetve melegítésnek megfelelő, alacsonyabb hőfokú gázkeve-20 lék már nem támadott meg. így nemcsak a samotti'alak alkalmazásával járó, összes említett hátrányok kiküszöbölése sikerült, — elannyira, hogy a tiizelőanyagí'ögyasz'.ás a korábbinak törtrészére csök-25 kent, — hanem a fémfalak alkalmazása a kemencék méretét, súlyát és előállítási költségeit is tetemesen csökkentette. A találmány a samottfalazatokat ugyancsak fémfalaknak hőgazdaságilag 30 előnyös megoldással kapcsolatos alkalmazásával küszöböli ki, azonban (korábbi javaslatommal szemben) anélkül, hogy a fáradt füstgázokat vissza kellene vezetni és a friss füstgázokhoz kellene keverni. 35 Az alacsonyabb hőfokú vagy fáradt füstgázoknak a friss füstgázokhoz való keverékét csali a később leírt, különleges eset ben, a kemence sajátos hőszabályozása végett alkalmazzuk. Míg tehát korábbi 40 javaslatom a fémfalak alkalmazhatóságát a füstgázok alacsonyabb hőfokával érte cl, addig u találmány szerint a iémfalakat alacsony hőfokon tartjuk anélkül, hogy a füstgázok magas hőfokát 45 csökkentenők. Más szóval, a találmány szerint a fémfalakkal kapcsolatos vezeté kekben a friss füstgázokat a legmeszszebbmenő mértékben használjuk ki, egyszersmind pedig megtakarítjuk a fáradt 50 füstgázokat visszavezető csőrendszer alkalmazását. A találmány, mely szerint ezt a célt a sütőtér Iiatárolására alkalmazott, a füstgázokat vezető fémcsövekkel kapcsolatos fémfalrészeknek előnyös hő-55 elosztást és hősugárzást biztosító alakításával, illetve sajátos méretezésével érjük el, a következő megfontolásokon alapszik. A füstgázok vezetékei és a sütőtér közötti válaszfal hőfoka folytonos liőköz- 60 lés esetén akkora, hogy a füstgázok részéről a válaszfallal közölt hő megegyezik a vála-zfal részéről a sütőtérrel közölt hővel. Mennél több hőt képes a válaszial bizonyos hőfoknál, a sütőtérrel közölni, 65 annál alacsonyabbra áll be a válaszfal hőioka. A találmány értelmében a füstgázokat vezető fémvezetékeknek vagy csöveknek a sütőtér felé e ő, tehát Külső oldalukon tetemesen nagyobb felületet 70 adunk, mint a lüstgázokkal érintkező, belső oldalukon. Nevezetesen a találmány szerint a füstgázvezető csöveknek válaszialrészeket alkotó, hosszirányú és oly szél: sségű szárnyalakú toldatai vannak, 75 hogy az utóbbiaknak és a fémcső külső palástjának összfelülete a cső belső felületét jelentékenyen felülmúlja. így a csövei-: falaiból és a szárnyakból álló válaszfalakkal a sütőtér felé irányuló hő le- 80 adását annyira növelhetjük, hogy a fémváxaszfal, illetve a fémcső hőioka a kívánt (azok anyagára nem káros) mértékre csökken. A találmány szerinti hosszirányú szár- 85 nyak nem tévesztendők össze a íűtőiparban használatos, a fűtőcsövek vagy fűtő testek hosszirányára merőleges bordákkal. Ily bordákat eddigelé két közeg közeit i hők'ázlőghez, oly esetekben alkalmaz- 90 fak, amelyekben az egyik közeg hőátadási tényezője a másik közegétől lényegesen különbözött. Ily esetekben a kisebb höátmiású közeg felé eső oldalon alkalmazott bordaalakú fémlapok a hővezetés révén 95 áta'liindá nőt a fémlemez súlyához viszonyítva, érezhetően megnövelték. Az ily bordák szélességének azonban határt szeibott az a körülmény, hogy növelésével a borda hőfoka a tövétől távolodó irány- 100 ban nagymértékben csökkent és bizonyos ha'áron túl a bordával leadott hő emelkedése már nem állott arányban a borda súlynövekedésével. Ezeket a bordákat pl. oly berendezéseknél alkalmazták, ame- 105 lyeknól a cs!

> belső felületével víz, a bordákkal pedig túlhevített gőz, gáz vagy levegő érintkezett, továbbá oly berendezé-eknél, melyeknél a cső belső felületével telített gőz, külső felületével, tehát a bor- 110 dákkal is, víz, túlhevített gőz, gáz vagy levegő érintkezett; az utóbbi közegeknek ugyanis az előbbieknél lényegesen kisebb a hőá'•adási tényezőjük. A válaszfalon keresztül az egyik közeg részéről a má- 115 sikkal közölt hőnek az az, oldal szab határt, amely oldalon a kisebb hőátadási. tényezője közeg van. Oly esetekben, me-