113816. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolás vasúti ajtókhoz
kapcsolási folyamatokban nem vesznek részt, az elrendezést úgy szerkeszt jük meg, hogy a szemueiiiekvó (M, U) sínek se vegyenek részt az áramveaetésben, miért is 5 ennel a vágányrésznél sem kellenek sínkötők. Csupán a szigetelt (A, B, G, E, H, 1), C) darabokkal szemben iekvő (L, F, M) síndarabok vesznek részt az árainvezetésben é-s igényelnek sínkötőket, amennyi-10 ben egy-egy ilyen darab egynél több sínho'S&F;ból áll. Példaképen tételezzük lel, hogy valamennyi szigetelt darab csupán egy sínegység hoszával (15 m.) egyenlő hosszú, ekkor az (L) darabhoz egy, az (F) 15 darabhoz két és az (M) darabhoz egy sínkötő volna szükséges, összesen tehát az egész kapcsoláshoz négy darab, míg minden egyéb kapcsolási elrendezésnél 100-nál több sínkötő kell. A kapcsolási vázla-20 ton az (L, F, M) darabok jobb s :emléltetésére azokat végeiken olyan jelekkel láttuk el, meylek szigetelt ütközésre engednek következtetni. Ezeket a szigetelt csatlakozásokat alkalmazhatjuk ugyan, de 25 azok nem íelttélenül szükségesek, mert a berendezési költségeket növelik. Másrészt aznbm a sdgetelés a berendezés üzembiztonságát némileg növeli. A kapcsolás természetesen a szigetelt 30 (H) sínnek és tőle a (G, E) sínek közti csomóponthoz vivő összekötő vezetékdarabnak elhagyása esetén is működik, de ekkor az a hátrány lép fel, hogy a szigetelt (E) sínhez csatlakozó kábel szaka-35 dása esetén a szabadjelzés megjelenik abban a pillanatban, amikor egy vonat, a (G) sín felől jövet, az (E) sínre fut, jóllehet a haladó vonat még az átjárón "van. Hasonlóképen az (A, B) sínektől jövő. az 40 átjárón túl a (K) darabra rendezés céljából ráfutó, majd az átjárón át visszatérő vonat, a figyelmeztető jel/őt csak akkor váltja ki. amikor a vona', első tengelye az átjárón már keresztül haladt és a ÍG) sín 45 fölé jutott. Olyan berendezéseknél tehát, melyeknél a feni vázolt mi idkét folyamatot figyelembe kelj venni, celszerűen a részarányos elrendezést választjuk, ahol t. i. az átjárónál két szigetelt vG, II) sín 50 va n A vonat áthaladásának hatását a rajzon vázlatosan az (a—1) mellékábrákon tüntettük fel. „a" azt az állapotot szemlélteti, melynél 55 nincs vo^at a szakaszon. Ekkor a (W) sza-' badjelző világít, az (R) figyelmeztető jelző pedig ki van kapcsolva. Ha a vonat tengetve .,b" szerint a szigetelt (A) darab fölé kerül, akkor az '1) relé nyílik és (11, 12, 13) kontaktusai átkapcsolnak. A (4) 60 relé a (11; kontaktus révén a (B3 , 4) telepből áramot kap, nyílik és (41) kontaktusa útján a (W) szabadmeneti jelzőt ki-, az (R) figyelmeztető jelzőt pedig bekapcsolja. Amikor a vonat „c" szerint a szigetelt (B) 65 darabra jut, a reléállások nem változnak, mert az (1) relé (12) kontaktusa már a „b" állapotban a (2) relét a szigeteit (B) darabról lekapcsolta és ez21:kívül a szigetelt (B; sínt az (A) sínnel összekötötte. Ha 70 most a vonat „d" szerint az (I) darab ul van, az (1) relé ismét záródik és kontaktusai átkapcsolnak. Minthogy azonban a (4) relének olyan (42) kontaktusa van, mely abba zárt helyzetben áramot vezet, 75 e relé zárva marad, jóJehet a (11) kontaktus az áram útját a (4) reléhez megakadályozza. Ha most a vonat első tengelye a szigetelt (G) darab fölé jut („e";, akkor a (2) relé záródik. A (21) kontaktus a (3) 80 relét bekapcsolja, e relé (32) kontaktasa pedig a (4) relét kikapcsolja, úgyhogy most a (41) kontaktus visszatér eredeti helyzetébe, de egyúttal a (31) kontaktus a szabadmeneti jelzőt még zárva tartja, az 85 (R) figyelmez'ető je'ző lekapcsol" á^po'át pedig fenntartja., míg az utolsó tengely a szigetelt (H) sínt a O) sínek iranyában el nem hagyja, minthogy a szigete1 ^ (G, E, H) sínek a (33) kontaktus révén 90 ugyanazt a potenciált kapták. Amikor ezután a vonat „h" szerint már csak a (K) darabon van, ugyanaz az állapot áll fenn, mintha az egész blokkszakas ba egyáltalán be se futott volna vo- 95 uat. Az (1, 2, 3, 4) relék tehát eredeti helyzetükbe kerültek, a figyelmeztető jelzés pedig visszaváltódott szabadjalzésre. Ha most az első vonattengely ,,i" szerint a szigetelt (D) darab fölé jut, a (2) relé 100 záródik, (21) kontaktusa pedig a (B3. <0 telep egyik sarkát a (4) reléről lekapcsolja és a (3) relére átkapcsolja. Amikor ezután a vonat tengelye „k" szerint a (C) darab fölé jut, az (1) relé nyílik és a (13) konta-k- 105 tus a (23, 22) kontaktusokon át kapcsolatot létesít a (D, C) darabok közt mely mindaidig fennmarad, míg az utolsó vo-' nattengelv a (C) darabot el nem hagyja. Az (1) relé (11, 12) kontaktusait a (2) relé 110 (21, 24) kontaktusai már előbb hatástalanná tették úgyhogy amikor a vonat a (T), C) síneken a blokkszakaszból kifut, a fehér szabadmer , eti jelzés megmarad. A fenti kancsolásb'l tehát kitűnik, hogy 115 az (N. I, O, K) darabokat nem kell a kan-; osolási folvamatokban résztvevő áramoknak átjárniok.
