113816. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolás vasúti ajtókhoz

Ellenkező irányú forgalom hatása ugyanaz, mert az elrendezés részarányos, — kivéve azt az esetet, amikor az átjáró előtt fekvő (G, H) sínek egyikét elhagy-5 juk, amint azt fentebb ismertettük. Szabadalmi igények: 1. A 111.397. lajstromszámú törzsszabada­lom valamennyi igénypontjában védett villamoskapcsolás továbbképzési alakja 10 vágányokat keresztező átjárók biztosí­tására, ahol is a blokk bejáratánál két szigetelt sín és célszerűen az átjáró két oldalán egy-egy szigetelt sín fekszik, melyre jellemző, hogy a blokkbejárat-15 ban fekvő egyik (B, D) szigetelt sín szabad és bejárt szakasz esetén egy­aránt villamoskapcsolatban van az át­járó előtt fekvő (G, H) sínekkel. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolás fogana-20 tosítási alakja, melyre jellemző, hogy a blokkbejáratban alkalmazott (B, D) és egyúttal az átjáró előtt elhelyezett (G, H) szigetelt sínekhez kötött (2) relé a blokkbejáratnak az átjáró felé irányuló 25 bejárása alatt a blokkbejáratról ós az átjáróról [(12) és (22) kontaktusok ré­vén] le van kapcsolva. 3. Az 1—2. alatt igényelt kapcsolás foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy 30 a blokkszakaszba befutó vonat az ösz­sz s szigetelt sínt [a (24) és (12) kon­taktusok révén] vezetőileg összeköti egymással. 4. Az 1—3. alatt igényelt készülék fogana-35 tosítási alakja, melyre jellemző, hogy miután a vonat utolsó tengelye el­hagyta a blokkbejáratban bejárt síne­ket, az első (1) vágányrelé nyitása kö­vetkeztében a második helyen elrende-40 zett szigetelt (B, D) sínek, valamint az átjáróúti (G, H) sínek, a második (2) vágányrelével [a (12) kontaktuson át] összeköttetésbe jutnak, úgyhogy a má­sodik (2) vágányrelé mind az átjáró [(G, H) sínek] elérésekor, mind az át- 45 haladáskor [(B, D) sínek] működésbe lép. 5. Az 1—4. alatt igényelt kapcsolás foga­natoiítási alakja, melyre jellemző, hogy a vágányrelével és a hozzátartozó (B2) 50 teleppel párhuzamosan fekszik az első (1) vágányrelé és a második (2) vá­gányrelé egymással sorba kapcsolt (13). illetve (23) munkakontaktusa. 6. Az 1—5. alatt igényelt kapcsolás foga- 55 natosítási alakja, melyre jellemző, hogy az egymással sorba kapcsolt vissza­vezető síndarabok az első (1) vágány­relé szünetáramkörének egy részét al­kotják. 60 7. Az 1—6. alatt igényelt kapcsolás foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy az áram útja a következő: a két (3, 4) segédrelé (Bs, 4) telepének egyik sarkától az egyik (3) vágányrelé (32) 65 kontaktusának tövén és szünetágán át, majd az első (1) vágányrelé ós a máso­dik (4) segédrelé egy-egy párhuzamo­san kapcsolt (11), ill. (42) munkakon­taktusán át, a (4) segédrelén át, végül 70 a második (2) vágányrelé (21) kontak­tusának a második segádrelé (44) munkakontaktusával áthidalt szünet­ágán és a (21) kontaktus tövén át vissza a telephez. 75 8. Az 1—7. alatt igényelt kapcsolás foga­natosítás! alakja, melyre jellemző, hogy a 7. igényben először említett (32) át­váltó kontaktus munkaága, melyet a második (4) segédrelé (43) munkakon- 80 taktusa hidal át, az első (3) segédrelén és a második (2) vágányrelé (21) át­váltó kontaktusának munkaágán át a telephez vezet vissza. 9. Az 1—8. alatt igényelt kapcsolás foga- 85 natosítási alakja, melyre jellemző, hogy két (31, 42) kontaktus van, melyek a jel­zők figyelmeztető állását az első (4) segédrelé működésekor is előidézik. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom