113765. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciájú vevőberendezés különösen leszállást jelző villamos hullámjelzésekre

MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113765. SZÁM. YLI/.J. OSZTÁLY. Nagyfrekvenciájú vevőberendezés, különösen leszállást jelző villamos hullámjelzésekre. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég- Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1935. évi február hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 14-ike. Leszállást jelző villamos hullámjelzések vevőiberendezéseinél súly- és térmegtakarítás céljából egy és ugyanazon kisfrekvenciájú részt használják fel a különböző 5 jelzések erősítésére. Igy pl. egymástól elválasztott nagyfrekvenciaerősítők és egyenirányítók vannak, melyekkel a jobbvagy baloldali eltéréseket mutató tulajdonképpeni leszállásit jelző rádiójeleket 10 vesszük fel. Van azonkívül más nagyfrekvenciájú vevő vagy egyenirányító, mely az előjelzés jeleit vagy a leszálló szikra jelzés sugárzásait veszi fel. A kisfrekvenciájú körök azonban, hogy súlyt 15 és tért lehessen megtakarítani, közös kisfrekvenciájú erősítővel vannak kapcsolatban. A nagyfrekvenciájú és egyenirányítókörök részletei a következőkben leírt találmánnyal kapcsolatban nem érde-20 kelnek. Azonban megjegyzendő, hogy a találmány oly vevőelrendezéseknél is használható, melyek nem a leszállást jelző szikrajelek felvételére valók. Az említett cél elérésére javasolt vevő-25 elrendezéseknél megfelelő berendezés van az amplitúdók szabályozására. Ezek magukban véve ismeretesek és azon alapszanak, hogy a kisfrekvenciájú rész kiindulóköTóben a kisfrekvenciájú energiá-30 nak egy része egyenirányítva van és az ily módon előállított egyenáramú feszültséggel a nagyfrekvenciájú erősítő vagy az audion érzékenységét vezéreljük, még pedig egyaránt a nagyfrekvenciájú rész 35 érzékenységét, mely a leszállást jelző rádiójeleket veszi fel, valamint a vevő érzékenységét, mely az előjelzés sugárzásának jeleit veszi fel. Más javaslat szerint a közös kisfrekvenciájú erősítőt szabályozzák. Ennek hátránya, hogy ha az 40 előjelzéssugárzáshoz közeledünk, vagy e sugárzás fölött repülünk, akkor a leszállást jelző szikrajelek felvételére való vevő érzékenysége csökken. A találmány oly amplitudószabályozást 45 javasol, melyet tulajidonképen a jelzések egyikével, pl. a leszállást jelző szikrajellel vezérelünk. Ezt a következő példa magyarázza. A rajz a példaként választott vevő- 50 elrendezésnek vázlata. A leszállást jelző rádiójeleket az (A) antenna, az előjelzéssugárzás jeleit a (D) dipólus veszi fel. Itt feltételezzük, hogy a leszállást jelző rádiójel, pl. kb. 7 m 55 hosszú hullámmal és az, előjelzéssugárzás, pl. 3 m hosszú hullámmal dolgozik. A leszállást jelző rádiójelet a (H) nagyfrekvenciájú erősítő erősíti és a (Gl) audionba vezeti. Az előjelzéseket a (G2) 60 audion egyenirányítja. A (Gl) és (G2) audion kiindulóköre a transzformátor (1) vagy (2) tekercselésével van összekötve. Ez a transzformátor az első kisfrekvenciájú (NI) cső rácskörében van. Van 65 azonkívül második és harmadik (N2) és (N3) kisfrekvenciájú fokozat is. A harmadik (N3) kisfrekvenciájú lépcső a második (N2) lépcsőhöz, szűrőelrendezésen át van csatolva. E szűrőelrendezésnek az 70 a célja, hogy az (N3) lépcsőhöz csak a tulajdonképen a leszállást jelző rádiójelek jussanak és ne jussanak el az előjelzéssugárzás jelei. Az előjelzéssugárzás vagy sugárzások jeleit a (3) transzformál 75 toron át fogják fel. Utóbbi a (4) kondenzátor és az (5) önindukcióitekercs segítségével az előjelzéssugárzás hangjára han-