113712. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hajtáshoz való Föttinger-hajtóműszerű folyadékhajtómű, átkapcsoló szerkezettel
oly hosszú ideig tart, mely gépi jármű hajtóművénél nem áll rendelkezésre. E szerkezetnél még kedvezőtlenebbek a viszonyok azon tömítések tekintetében, 5 melyeknek a:z a, feladata, hogy közvetlen járásnál levegőnek kívülről való behatolását és bekapcsolt folyadékhaj tóműnél •— a kavitációs veszteségek elkerülésére — a túlnyomásnak az üzemben való fenn-10 tartását meggátolják. Azoknál ,a szerkezeteknél viszont, amelyeknél a folyadékhajtásnak közvetlen hajtásra való átkapcsolása -a, hajtótengelyen elrendezett turbinarotor (szivattyúid kerék) tengelyirányú eltolásával megy vér;b'\ az a hátrány lép föl, hogy szerkezeti hosszuk igen nagy. E szerkezetekfiel szükséges továbbá, hogy az ez esetben igen súlyos tok forogjon. A nagysúlyú 20 tok tömege azonban úgy a megállításnál, mint az indításnál igen zavarólag hat. A folyadékhajtómű be- és kikapcsolására, az ismert szerkezeteknél különböző, önmagukban ismert hajtóműelemeket al-25 kalmaznak, pl. mechanikai, súrlódó kúpos, valamint knremkapcsolókat szintúgy szabadon futó vagy görgős zárószerkezeteket, szalagfékeket stb. Ezeket az elemeket, a szerkezet minéműségéhez képest, 30 különböző elrendezésben alkalmazzák. A találmány újrendc 7.erű folyadékhajtómű, mely Föttinger-hajtómű módjára működik. A találmány lényege az, hagy n közvetlen hajtáshoz való átkapcsoló 35 szerkezettel ellátott folyadékhajtóműnél ismert szerkezetű, több kapcsolási lehetősé'íet felölelő mechanikai kapcsoló a hajtótengellyel közvetve vagy kőzve1 lenül vari összekötve, még pedig oly módon, hogy 40 az egyik helyzetben a bajtótengelyt közvetlenül, vagy esetleges hidraulikus kapcsoló útján köti iKsze a hajtott tengellyel, míg egy másik helyzetbe vá'ó átkiapcsolásnál a hajtott turbinarotorral vagy 45 rotorokkal közvetlenül kapcsolódik, ahol is a turbina fajlagos fordulatszáma a szivattyú fajlagos fordulatszámának 50—100 %-a, célszerűen 80%-a. E kapcsoló tehát lehetővé teszi, hogy tetszés szerint a hajtő 50 turbina rotort vagy a, hajtott tengelyt közvetlenül a hajtótengellyel kapcsolja. A fajlagos fordulatszámot tudvalevőleg a következő képlet adja meg: ns — 3.05 "X<, ! r h-y-í 55 ahol (n) a percenkénti abszolút fordulatszám, (Q) a fongó folyadékmennyiség cms /sec-et és (li) a szivattyúval létesített, üli. turbinafokonként értékesített folyadéknyomóoszlop, méterben. Azt találtuk, hogy a folyadékhajtómű a legjobban mű- 60 ködik, ha a szivattyú fajlagos fordulatszáma. 100—8<)0 és a turbina fajlagos fordulatszáma 100 és 250 között fekszik. Különösön kedvező értékeket szolgáltatnak a 200, illetve 160-as fordulatszámok. 65 A fent megadott 80%-os érték az úgynevezett normálpontra vonatkozik, vagyis arra az üzemi állapotra, amelynél a folyadék a lapátokra merőlegesen áramlik. A megadott határokon belül a fajlagos for- 70 dulatszám változásainak ligyszólván nincs befolyásuk a hajtómű fordulatszámára. Ezzel szemben a hatásfok tetemesen csökken, lia a turbina fajlagos fordulatszáma 100 alá süllyed, míg a 200 fölé való emel- 75 ködösnek nincs számottevő befolyása a hatásfokra. A találmány szerinti szerkezet lehetővé teszi a turbinatoknak helytálló elrendezését. A hajtómű legnagyobb tömege ily 80 módon nyugalomban van és nem fejthet ki többé a hajtómű rugalmasságát és lökésmentességét befolyásoló tömegerőket. A találmány további előnye, hogy a turbinarotorok tengelyei üregesek és ben- 85 tiülc a hajtott tengellyel szilárdan összekötött hosszabbító tengely fut, amelynek másik vége vagy közvetlenül van a hajtőién gellyel kapcsolva vagy róla lekapcsolható. 90 Ha a hajtóműnek, a hidraulikus pillanatátalakítón kívül, még hidraulikus kapcsolója is van, ez célszerűen a pillanatátalakítóhoz hasonlóan, állandóan folyadékkal telt és a pillanatátalakító és fi 95 hidraulikus kapcsoló alkotta két erőátviteli-elem, választás szerint, mechanikai kapcsolók útján, a hajtő, illetve hajtőtí ten ""ellyel kapcsolható. Ily elrendezés aránylag egyszerű szer- 100 kezeteket eredményez, elsősorban azonban az átvitelbe beiktatandó, hidraulikus átvivő-elemek állandó készségét biztosítja. Az egyik átvivő-eleimről, pl. a hidraulikus pillanatátalakítóról a másik elemre, tehát 105 a hidraulikus kapcsolóra való átkapcsolás, pillanatnyilag mehet végbe. Azonkívül az állandóan folyadékkal telt. hidraulikus elemek feltétlenül gázmentcsen tar tandók, hogy kavitációs vesztesé- no gek fellépését feltétlenül kizárjuk. A mellékelt rajzok kiviteli példákat szemléltetnek. Az 1. ábra a hajtómű függélyes metszete. A
