113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére
váltakozó feszültség csúcsértéke kereken 0.6 Volt. ez az eredmény azt jelenti, hogy fenti berendezésnek kereken 1000-szeres erősítési tényezője van. Más esetekben a 5 berendezés még" ennél is tetemesebb érzékenységet mulatóit, úgy, hogy a vezérlőelektródának kb. 0!05—0.1 Voí l-nyi poleneiálingadozása a képen észrevehető intenzitásváltozásként jelentkezeti. 10 A külön szívó- és külön vezérlőfeszültséggcl dolgozó eljárásnak, illetve berendezésnek ez a nagyfokú érzékenysége igen jelentős műszaki előnyökkel jár. 11a pl. hangképek feljegyzéséről vagy képátvitel-15 ről van szó. az erősítőberendezés lényegesen egyszerűsíthető, esetleg el is hagyható. A fenti példában számszerűen ismertetett berendezéssel, pl. kifogástalan hangképekel készítettünk úgy. ahogy egy 20 közönséges mikrofonba közelről belebeszélve, a hangáramokat a távbeszélöteehnikában használatos átvivő csévéli (nyitott vasmagú transzformátoron) át. minden erősítés nélkül, kapcsoltuk az izzó-25 katódára és a rácsként működő diafragmára. Megállapítottuk továbbá, hogy erre. a háromelcktródás szerkezetre, amelynek a háromelcktródás elektroncsőhöz hasonló rácsfeszültség-anódáram karakterisztikája 30 van. a szerkezet sajátosságainak figyelembevételével, a rádiótechnikából az elektroncsöveknél ismeretes összes rendszabályokat alkalmazhatjuk. Ebből következik, hogy a vczérlőelcklródának nem kell fel-35 tétlenül az ionforrás és szívóeleklróda között feküdnie, hanem az az ionforrás környezetében bármely olyan helyen lehet, ahonnan vezérlőhatását kifejteni képes. A szívófeszültség és a rácselőfeszüllség kellő 40 megváltoztatásával dolgozhatunk a karakterisztika egyenes részén, ami torzítástól mentes leképezési eredményez; dolgozhatunk azonban a karakterisztika alsó könyökében is, s ez esetben a szerkezel cgy-45 írttal egyenirányítóként is szerepel. Ha pl. drótnélküli úton továbbított hangok vagy képek feljegyzéséről van szó. az erősítőberendezésből az egyenirányító (detektáló) csövet elhagyhatjuk és magát a modulált 50 nagyfrekvenciájú feszültséget vihetjük rá a vezérlőelektródára. Ugyancsak alkalmazhatunk a löbbrácsos csövek mintájára több vezérlő- vagy segédelektródái, pl. diafragmát is, és ezekre a célnak megfelelően 55 különböző feszültségeket kapcsolhatunk, eselcg visszacsatolási is alkalmazhatunk. A vezérlőelektródának nem kell feltétlenül áttörtnek lennie, mert a kívánt hálás tömör, pl. az ionnyalábol oldalt halárolóan. vele párhuzamosan elhelyezeti elektródák- 60 kai is elérhető. A következőkben a találmány szerinti eljárás foganatosítására való berendezések néhány további példaképpeni foganatosítási alakját ismertetjük. A 6. ábra olyan 65 berendezés vázlatos rajzát mulatja, amely a hangosfilm vagy az úgynevezett filmgrammofón hangképeinek felvételére alkalmas. Az ábrán (10) az ionforrásként működő közvetett fűtésű izzókalóda. pél- 70 dául bosszmenli furattal ellátolt magnéziacsőre reáhúzott, földalkálioxiddal bevont platinacsövecske, melynek tengelye (arajztól eltérően) a rajz síkjára célszerűen merőleges és a (12) rés tengelyével párhuza- 75 mos. E katóda fűtőtestét, mely a szigetelőcsövecske furatában, foglal beivel, a (2) áramforrása, célszerűen szabályozható, (3) etőtélellenálláson ál táplálja. Az izzókalóda előli elhelyezeti (11) fémernyő a rajz sík- 80 jára merőleges keskeny (12) réssel van ellátva. A hangképek felvételére való felfogófelülelként a vékony, átlátszó szigetelőanyagból való (13) szalagnak (röviden film) az izzókalóda felé néző felületét 85 használjuk. A beíratlan film a (14) filmtekercsről állandóan lineáris sebességgel csavarodik le. a beírt film a (11') tekercsre csavarodik fel. A film vezetésére a (15) és (15') fémdobok valók. Az egyeniránvú 90 szívófeszültséget az állandó feszültségű (51) áramforrás szolgálialja; ennek negatív sarkát az izzókalódához, pozitív sarkát a szívóeleklróda ként működő (15) fémdobra kapcsol juk. A hang felvétele a (16) mikró- 95 Ionnal 'történik; (17) a mikrofont tápláló áramforrás. (18) az álvívő Iranszformátor. A hangáramokai szükség cselén a (19) erősítőberendczéssel megerősítjük, s az így felerősített feszültséget, esetleg a 100 (20) előfeszüllségteleppel sorbakapcsolva, mint képfeszültséget, illetve vezérlőfeszültséget a (10) izzókalódára és a (11) diafragmára, mint rácsra kapcsoljuk. Kapcsolhatjuk azonban a vezérlőfeszültséget 105 a szívóeleklróda és a diafragma közé is. A villamos töltésekkel beírt (13) filmen a bangképek előhívása a (21) kamrában, az oda befúvolt légáram hordozta villamos töltésű porrészecskék segélyével, a képek 110 rögzítésére pedig a (22) csövön át reáporlasztoll rögzílőoldal alkotta alkalmas bevonattal, pl. híg sellakoldattal történik, melyből az oldószert a bepermetezés után elpárologtatva, a visszamaradó sellak az 115 elektrogrammot rögzítő és védő, átlátszó bevonatot alkot. A (21) (vagy a 9. ábrán [36]) előhívó-