113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

kamra általánosságban olyan kamra, mely az előhívásra való anyagrészecskék beleíúvására alkalmas berendezéssel, pl. a beléje torkoló csőcsonkkal összekapcsolt 5 fúvóval és ennek gáz- vagy légáramába az előhívóport betápláló tetszésszerinti szerkezettel van ellátva és a felfogól'elülelet, ill. annak egy részét körülveszi, mely célból pl. a szalagalakú szigetelőteslnck, CO melyet rajta áthúzunk, be- és kibocsátására alkalmas, célszerűen csatornaszerű kiképzésű és adott esetben az ezeken esetleg kilépő porrészecskéket elszívó exhausztorral vagy a kilépésüket meggátló nyo(5 mógázvozetékkel összekapcsolt nyílásokkal van ellátva. Ha ilyen kamrában hátlapján vezetőbevonalmentes filmet hívunk elő, akkor célszerű arról gondoskodni, hogy az előhívó anyagrészecskék 20 csak a felfogó felületre juthassanak. a hátlapra azonbarl ne, mi célszerűen a kamra és szalagvezetés megfelelő elrendezésével . történhet. A fenti eljárás a hangképek fotográfiái 25 felvételével szemben több szempontból előnyös. Minthogy ugyanis itt közvetlenül a hangáramokat, illetve a hangfeszültségeket használjuk fe! a hangképek készítésére, elmaradnak azok a bonyolult berendezé-30 sek, amelyeket a fotografikus eljárásnál az áramingadozásoknak fényingadozásokká való átalakítására használnak (húros oszcillográf, Kerr-cclla, stb.) és ezért a berendezés olcsóbb és lényegesen egyszerűbb 35 lesz. A berendezésben továbbá rezgésre képes alkatrész nincsen, a frekvencia görbéje tehát, figyelmen kívül hagyva a mikrofon és erősítő esetleges frekvencialüggőségét, tökéletesen egyenes. 40 Ezekért az előnyökért kívánatos lehet ez eljárásnak a hangfelvételre való felhasználása abban az esetben is, ha a végleges hangképet, pl. hangosfilm szélén, fényképezett alakban óhajtjuk megkapni. 45 E célból a már beporzással előhívott és rögzített elektrogrammot utólagosan fényérzékeny filmre átmásolhatjuk. Még célszerűbb ez esetben a következő folytonos eljárás. A hangképeknek elektrografálását 50 önmagában zárt, egyenletes mozgásban tartott, úgynevezett végtelen filmen végezzük, a hangképeket a beporzással történő előhívás után azonnal, esetleg rögzítésük nélkül, folytonos üzemben kontakleljárás-55 sal fényérzékeny filmre, pl. magára a hangosfilmre, vagy papírra, átmásoljuk, azután a porképet a filmről letöröljük. A törlésnél a filmen esetleg fellépő villamos töltéseket közömbösítjük, s az egész eljárást folytonos üzemben újra kezdjük, 60 illetve folytatjuk. Ezt az eljárást alább, a 9, ábrával kapcsolatban, még részletesebben fogjuk ismertetni. Az így készített hangképek — miként már fentebb említettük — úgynevezett ár- 65 nyalati hangképek, aminőt a I. ábra tüntet fel. Azt találtuk, hogy a találmány: szerinti eljárás különleges foganalosítási módjával úgy a 7. ábrán feltüntetett, úgynevezett transzverzál is» hangképet, mint 70 az árnyalati és transzverzális hangképek bizonyos módosítását is állíthatjuk elő. Evégből ionforrásul közvetlen fűtési izzókalódát. pl. földalkálioxiddal bevont plalinaszalagot, használunk és ennek villamos 75 adatait célszerűen úgy választjuk meg. hogy a szükséges fűlőíeszüllség a képfeszültséggel egyenlő nagyságrendű, pl. Volt nagyságrendű legyen. Például földalkálioxiddal bevont 12x2.5x0.02 mm méretű pia- 80 tinaszalagból álló izzókatódra kb. 4 Volt X 4.5 A. fűlőleljesílményl kell adni, hr>gv a szalag középső, kb. 5 mm hosszú, egyenletesen izzó része a kellő ionáramol szolgáltassa. Ha ez elé az izzókalóda elé. pl. 85 5 X 0.5 mm méretű vonalszerű rési helyezünk és az ezt tartalmazó diafragmát az izzókalóda negatív végével összekötjük, a szívóeleklródára pedig pl. (>!)() Volt feszültséget kapcsolunk, akkor a rés előtt 90 egyenletes sebességgel elmozgatott fel fogófelületen kb. 5 mm széles, hosszirányban teljesen és kereszlirányban is nagyjában egyenletes árnyalatú szalagkéjjel nyerünk. Ha most a diaframára nullából kiindulva. 95 növekvő nagyságú negál ív előfeszül tségekel kapcsolunk, akkor azl tapasztaljuk, hogy a szalagkép egyre keskenyebb lesz. még pedig a kéj) elkeskenycdése az izzókatóda negatív vége felé eső oldaláról indul ki 100 és a pozitív vége felé halad előre. E jelenség magyarázata, hogy a katódán a fűtőáram el nem hanyagolható nagyságú, kb. i/2

Volt, feszültségesést létesít milliméterenként; ennélfogva a katóda hossza 105 mentén a különböző pontoknak a rácshoz képesti feszültsége adott külső negatív feszültség cselén sem azonos, hanem a negatív vége felé növekvő negatív értékű. Ennélfogva a katóda középső, egyenletesen 110 izzó darabjának emissziója sem egyenletes, hanem a negatív vége felé fokozalosan csökkenő értékű, amiből a képszalagnák a negatív végről kiinduló fokozatos elgyengülése, illetve eltűnése következik. 115 Megjegyezzük, hogy a közvetlen fűtésű izzókatódálc ilyen egyenlőtlen emissziója a vakuumcsőtechnikában ismeretes és ál-