113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére
_ 4 — maradnak. Ha lehal ezt a felváltva pozitív és negatív villamos löltéses felületet kénminium-keverékkel beszórjuk, a negatív töltésű kén a pozilív, a pozitív töltésű 5 minium a negatív töltésű helyekre reátapad és a villamos töllések eloszlását láthatóvá teszi. Az ily módon kapott elektrogramm a szóbanforgó váltakozó áram időbeli lefo-10 lyásáról természetesen csupán igen durva képet ad, amelyből legfeljebb a másodpercenkénti váltakozások számát állapíthatjuk meg, ha a lemez eltolási sebességót ismerjük. 15 Lényegesen tökéletesebb képet kaphatunk, ha az ív és a felfogófelület közé a felfogófelülelrc jutó ionnyaláb keresztmetszetének határolása céljából keskeny, vonalszerű réses ernyőt — diafragmát — 20 helyezünk. Egy ilyen berendezésnek vázlatos képét felülnézetben a 3. ábra mutatja. Az ábrán (1) az ívlámpát jelenti; ennek síkja, a rajztól eltérően, célszerűen a rajz síkjára merőlegesen, áll; a (2-7) 25 jelzések jelentése azonos az 1. ábra azonos jelzéseinek jelentésével, a (8) pedig az említett ernyőt jelenti. Az ernyő szigetelőanyagból vagy vezelőanyagból, pl. fémből, lehel; utóbbi cselben a berende-30 zéslől és a földtől szigetelve lehet. Az ernyőn a papiros síkjára merőleges vonalszerű (9) rés van, a rés szélessége néhány század mm-től néhány tized mm-ig terjedhet. Ha evvel a berendezéssel a fent-35 ismertele.il felvételt megismételjük, a váltakozó áramnak a 4. ábrán feltüntetett elelclrogranimjál kapjuk. Ez az elektrogramm teljesen hasonló a hangosfilm technikában fotográfiái úton kapott, űgyneve-40 zelt árnyalali hangképhez (Inlensilálsschrifl) és ha a felvételhez az ív és a szívóelektróda közé kapcsolt hangáramot, ill. hangi'eszüllségct használtunk, a szóbanforgó hang képének is tekinthető. El-45 járásunknak ebbeli alkalmazását alább még bővebben ki fogjuk fej leni. Ennek az eleklrogrammnak létrejöttél pontosabban is részletezhetjük. A (8) résen át a (6) lemez felé élesen határolt keskeny ionnya-50 láb áramlik, az ionáram erőssége és így a (6) lemez feltöltődése is a (7) áramforrás feszültségének pillanatnyi értéke szerint ponlról-ponlra vállozik. Az (5) és (6) lemezből álló szerkezetei csonka 55 villamos sűrítőnek is tekinthetjük, melynek egyik fegyverzete az (5) fémlemez, míg a másik fegyverzetet a (6) szigetelőlemez felületére felvitt töltések fogják alkotni. A feltöltődés minden pillanatban addig folytatódhat, amíg a (6) lemez és 60 az ív között az ionokra ható villamos tér meg nem szűnik, azaz amíg a ((5) lemez különböző pontjai a (7) áramforrás mindenkori feszültségére fel nem töltődnek. Az elektrogrammok előhívását, azaz 65 az előhívó anyagrészecskéknek a szigetelőfelületre való tapadását a (6) lemezre felvitt löltések kifelé irányuló erővonalai hozzák létre. Azt lapasztalluk, hogy az elektrogrammok jobban hívhatók elő. ha az 70 előhívás előtl a szigetelőt a szívóelektródától ellávolílotluk. Megemlítjük továbbá, hogy az elektrogrammok nem csak azon a szigetelőn hívhatók elő. melyre az iontölléseket felvittük, hanem, ha bármely 75 okból kívánatos, úgy is járhatunk el, hogy a töltésekkel már ellátott szigetelőre egy másik, vékony szigetelőt, pl. gumihártyát, filmet, stb., helyezünk és az eleklrogrammot ennek beporzásával hívjuk elő, minek 80 megtörténte után az így kapott elektrogramm arról a szigetelőről, melyre a töltéseket felvitlük, leemelhető. Az így kapott elektrogramm azonban általában szintén nem lesz olyan éles, mint a magán a fel- 85 fogófelületen előhívóit elektrogramm. Pontosabb megfigyelés azt mulatja, hogy a 3. ábra szerinti berendezéssel előállított, a 1. ábra szerinli elektrogramm a szóbanforgó változó feszültség (a képfeszüllség) 90 időbeli lefolyásának még mindig nem hü képe. Egy-egy csíkon belül ugyan nagyjában a feszültségváltozásnak megfelelő sötétebb-világosabb árnyalást kapunk, de már az a lény, hogy a váltakozó feszüli- 95 ség csak egy-egy időpillanatban lesz nulla, ellenben a 4. ábrán a pormentes helyek ténylegesen véges szélességűek, mutatja, hogy ne hü leképezéssel van dolgunk. Ennek oka az, hogy a (G) lemez nem csak 100 ott lesz pormentes, ahol az ionokra működő szívóíeszüllség és ennek folvlán a lemez feltöltődése nulla, hanem mindenütt, ahol a lemez töltésének vonzóereje kisebb annál, mely a részecskék odalapadva tar- 105 tásálioz szükséges. Ezt a nehézséget a találmány szerint a szívófeszültséghez járuló el őf észül Iség alkalmazásával küszöböljük ki. Legyen pl. a leképezendő váltófeszültség pillanatnyi 110 értéke E = E0 cos. <o t, és kapcsoljunk c feszültséggel (5. ábra) U = consl. értékű egyenirányú feszültséget sorba úgy, hogy szívófeszültségként az U + E feszülIség működjék. Ha ezt az U feszültséget a talál- 115 mány szerinl E0 -nál nagyobbra, még pedig legalább akkorára választjuk, hogy azokban az időpillanatokban, mikor E = —E0 ,
