113669. lajstromszámú szabadalom • Gyorsított reprodukciós Braun-féle cső

MAGYAR KIRÁLYI « h m&f SZABADALMI BÍRÓSÁG •iW SZABADALMI LEIRAS 113669. SZÁM. — Vll/d. (Vll/j.) OSZTÁLY. Gyorsított reprodukciós Braun-féle cső. Fernseh Akt. Ges. cég-, Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja 1935. évi január hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 26-ika. Bárminő Braun-féle csőnél, különösen pedig a távolbalátás és oszcillográfok céljaira való csöveknél fontos, hogy egyrészt a sugár vezérlésére csak kis feszült-5 ségekre legyen szükség, másrészt a vezérelt képnek nagy intenzitásúnak kell lennie. Nagy sugáráramsűrűség és nagy ernyőérzékenység e cél elérésének egyik eszköze. További nagyon hatékony mód 10 az elektrónok sebességének az ernyő előtti növelése ahhoz a sebességhez képest, amellyel az eltérítő mezőkben haladó elektrónok rendelkeznek. A sebesség növelésének ismert módja, hogy az elektró-15 nokat utólag gyorsítjuk közvetlenül az ernyő előtt, amelynek a szorosan előtte elhelyezett finomlyukacsú dróthálóhoz képest, nagymértékben pozitív feszültsége van. További módszer az, hogy az eltérítő 20 lemezek és a világító ernyő között fokozatosan erősbödő potenciálmezőt létesítünk, (pl. az üvegcső belső oldalára helyezett) több gyűrűelektródával, amelyekhez fokozatosan növekedő feszültséget vezetünk, 25 vagy pedig egy tekercselektróda révén, amelyre az egész feszültséget rákapcsoljuk. Az első módnak az a hátránya, hogy a sugárzó energia egy része a háló drótjai révén a kép létesítésének a szem-30 pontjából veszendőbe megy, továbbá, hogy a villamos mező egyenlőtlenségei következtében a háló egyes szemei a képpontokat torzítják. Mindkét módszernek pedig közös hátránya, hogy technikailag nehe-35 zen valósíthatók meg. A fentemlített cél elérésére sokkal jobb és alkalmasabb eszközt nyújt a találmány, amely szerint a sugárelektrónoknak az ernyő felé való gyorsítására önmagában ismert, két vagy több gyűrű- 40 tárcsa-elektródából vagy hálóelektródából álló villamos lencsét alkalmazunk, amelynek az ernyő felőli potenciálja nagyobb, mint a katóda felőli potenciálja (gyorsító lencse). Ez a. lenese a sugárelektrónok 45 meggyorsítása mellett valamely virtuális vagy reális, vezérelt elektrónsugárkeresztmetszetnek a képét a cső meghatározott keresztmetszetében, pl. a világító ernyőn létesíti. Ezáltal elérjük, hogy a lenese a 50 kép megvilágítását a potenciál növekedésének megfelelően növeli, továbbá a sugár vezérlése a találmány értelmében csekély sugárfeszültségnél, tehát megfelelően kicsiny eltérítő feszültséggel, il- 55 let ve eltérítő áramokkal történik. Aszerint, hogy a vezérelt elektronsugár 'keresztmetszete' virtuális vagy reális tárgy, a fenti alapelvet különösen kétféleképpen valósíthatjuk meg és a meg- 60 valósítási módokat az alantiakban részletezzük. Az 1. ábra a találmány szerinti cső kialakítását virtuális, a 2. ábra pedig reális tárgy reprodukciója esetén mutatja. 65 Mindkét esetben vagy magát a katódát, vagy valamely megvilágított ellenzőt (elektrónforrást) reprodukálhatunk képpontként. Az utóbbi megvalósításnak a képpont kívánt kicsi voltán kívül az az 70 előnye, hogy a képpont (ellenzőlyuk) alakját tetszésszerintire választhatjuk, továbbá az is, hogy több áramot adó nagyfelületű katódát alkalmazhatunk. Az 1. ábrán katódareprodukciót, a 2. ábrán pe- 75 dig ellenzőreprodukciót vázoltunk fel. Katódákkal pontalakú (pl. közveltenül fűtött hajtű-katódát) vagy nagyfelületű