113669. lajstromszámú szabadalom • Gyorsított reprodukciós Braun-féle cső

katódákat (pl. közvetve fűtött oxidkatódát) alkalmazhatunk. Az 1. ábrán a viszonylag kis elekrónsebesség mellett keresztirányban vezérelt sugarat villamos 5 lenese közvetlenül az eltérítő lemezek mögött gyorsítja. A világítóernyőn virtuális tárgy (valóságos) képe keletkezik, amely tárgyat a vezérelt sugárnyalábnak hátsó irányban egészen az elektrónforrás 10 síkjáig való meghosszabbítása révén kapunk meg. Az (1) katódához képest pozitív potenciáljuk van elsősorban a következő alkatrészeknek együttesen: a (3) anódaellenző-15 nek, a (4) eltérítőlemeztér ernyőjének és a. gyorsító lencse (5) első elektródájának. A második, sokkal nagyobb potenciálja, van együttesen a gyorsító lencse (6) második elektródájának, az egészen a vilá-20 gítóernyőig terjedő (7) ernyőnek és magának a (8) világítóernyőnek. A második elrendezésnél (2. ábra) a gyorsító lencse ugyancsak kis sugárfoszültségnél szabályozott valóságos elek-25 trónképet reprodukál a világító ernyőn. Ennél az utóbbi elrendezésnél a lemezfeszültségeket a régi ismert elrendezésekhez képest úgy csökeknthetjük még jobban, hogy az első szabályozott képet kis 30 méretűre készítjük és a villamos gyorsító lenesével nagyítva, reprodukáljuk a világító ernyőn. Kellő kicsiségű képpontok létesítésére az első olektrónképben itt katóda helyett előnyösen finom, a katódá-35 val hátulról megvilágított ellenzőt reprodukálunk képpontként. A (11) katódához képest első pozitív potenciálja van a (13) anódának, a (14) képpoutcllenzőnek. és az itt lassító lencse-40 ként kapcsolt gyűjtőlencse (15) első elektródájának együttesen. Az elsőhöz képest, előnyösen kisebb potenciálja van ugyancsak együttesen a gyűjtőlencse (16) második elektródájlának, az eltérítőlemeztér 45 (17) ernyőjének, a közbülső képet határoló (18) ellenzőnek és a villamos gyorsítólencse (19) első elektródájának. A katódához képest a legnagyobb pozitív potenciálja van a gyorsító lencse utolsó (20) 50 elektródájának, a világító ernyőig terjedő (21) ernyőnek, valamint magának a (22) világítóernyőnek. A kép megvilágítására való vezérlő potenciálok mindkét megoldási alaknál szo-55 kás szerint két egymásra merőleges (az 1. ábrán (9) és (10), a 2. ábrán (23) és (24) lemezpáron vannak, ernyővel fedett, mezőmentes térben a (3) és (5), illetve (16) és (18) elektródák között. Az állandó potenciálokon, továbbá a keresztirányú ve- go zérlő potenciálokon kívül a távolbalátás céljaira való alkalmazásnál további vezérlő potenciálra van szükség, a megvilágítás modulálására, a képpontellenzőn vagy a bőnyílású anódaellenző felett a katóda 65 körül központosán elhelyezett Wehneltelektródán (1. ábra). A Wehnelt-elektróda a szokásos hengcralaktól eltérően a nagyfelületű katóda (ernyőgyűrű) felületének a meghosszabbításaként is kialakítható 70 (2. ábra). Az 1. ábra szerinti elrendezésnél (virtuális tárgy) a villamos lenesét az 1. ábrától eltérően a két eltérítőlemezpár között is elhelyezhetjük. A sorfeszültség ek- 75 kor a lencse előtti lemezpáron, a képfeszültség pedig a lencse mögötti lemezpáron van. Ennek az az előnye, hogy a sugárnyaláb átmérője lencse nyílásához képest kicsi és így a sugár a lencse kö- 80 zőpső részén hatol át, vagyis a szél részen nem léphetnek föl zavarok, miáltal kisebbek a képhibák. A fent leírt két elrendezés a találmány szerinti csöveknek csak példaképem meg- 85 oldási alakja. A találmány értelmében ezenkívül az elektródaelrendezésben különböző változtatások lehetségesek. Különösen a feszültségviszonyok változtathatók nagymértékben a lencseátmérők nagy- 90 ságának, továbbá a lencse elektródák távolságának különböző megválasztásával. Azonkívül pl. a 2. ábra szerinti cső gyűjtőlencséjét nemcsak lassító lencseként, hanem mint gyorsító lencsét vagy mint. 95 neutrális lencsét is kialakíthatjuk és kapcsolhatjuk, stb. Szabadalmi igények: 1. Braun-féle cső, amellyel reális vagy virtuális időrendi sorrendben mozga- 100 tott elektrónsugár keresztmetszetet létesítünk és amelyre jellemző, hogy o keresztmetszetet villamos gyorsító lencsével reprodukáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti Braun-féle cső 105 változata, amelyre távolbalátási kép létesítésére való, a megvilágítást vezérlő eszközök a jellemzők. 3. Az 1. igénypont szerinti Braun-féle cső változata, amelyre a virtuális vagy 110 reális elektrónsugár keresztmetszetnek a. világítóernyőn való nagyított reprodukciója a jellemző.