113642. lajstromszámú szabadalom • Fémkatalizátor és eljárás előállítására

gelyre felhúzott, rézötvözetből készült hüvely bizonyult alkalmasnak. Ha a megmunkálandó anyag olyan kemény, hogy a (B) görgőben kiképezett 5 mélyedéseket koptatja, akkor a görgőt teljes egészében vagy felületén olyan anyagtól állítjuk elő, mely a mélyedések elkészítése után hőkezeléssel keményíthető. A (B) görgő mélyedéseit az (A) és (B) 10 görgők közötti, nyomás alatt végzett hengerlő eljárással hozzuk létre és ezt az eljárást bármilyen a célnak megfelelő módon vihetjük ki. Az ábrázolt megoldásban az (A) görgőt a (4) tengely tartja, 15 mely a (6) gépállványban megerősített (5) csapágyakban, a (B) görgő (7) tengelye pedig a gépállvány (8) csapágyaiban nyugszik. A két tengelyt' egymással a (9) és (10) fogaskerekek kapcsolják, melyek egyi-20 két a (11) forgattyúval hajtjuk. A két görgő felületi érintkezését a (12) szorítócsavarok biztosítják, melyek a (4) tengely (5) csapágyaira nyomóhatást fejtenek ki. Az így elrendezett görgők felületeit a (12) 25 szorítócsavarok segélyével fokozatosan egymásba nyomjuk, miközben a görgőkel: forgatjuk és ennek következtében az (A) görgő (3) fogai a (B) görgő felületébe hatolnak és abban a (3) fogakkal azonos 30 alakú és méretű (13) mélyedéseket munkálják ki. Minthogy a két görgő a fogaskerekek révén egymással kapcsolódik, a fogak és a mélyedések kölcsönös távolsága és helyzete rendkívül pontos lesz, ahol 35 is a mélyedések alakmásokat alkotnak, melyeknek alakja, mérete és kölcsönös távolsága az (A) görgő fogaival tökéletesen megegyezik. Ha ezzel a szerkezetlel duktilis anyag-40 ból, pl. platinából vagy nikkelből való lemezekben áttöréseket akarunk készíteni, akkor az (S) lemezt folytonosan az (A) és (B) görgők közölt vezetjük át, melyeket a 2. ábrán látható nyíl irányában 45 forgatunk. Minthogy a görgők egymáshoz szorulnak, a (3) fogak a lemezbe behatolnak és azt átlyukasztják és a kiszorított anyagrészeket a (13) mélyedésekbe vagy alakmásokba nyomják, mint ez a 2. áb-50 rából világosan látható. Ez a megmunkálási mód a (130) áttöréseket eredményezi. A kiszorított (14) anyagrészek a megfelelő nyílások oldalfalait alkotják és a lemezből az egyik oldalon kiemelkednek. Az 55 oldalfalak összes felülete lényegileg ugyanakkora, mint a megfelelő nyílásoké és ennek következtében az áttört lemezek súlya és összes felülete ugyanakkora marad, mint az ugyanolyan méretű, áttörellen lemezé. Látható, hogy az áttörések egyenletes köt- i-,o csönös távolságúak és hogy felületegységenként nagyszámú áttörést hozhatunk létre. A (14) nyúlványok, melyek a lemezen harántirányban haladva, a lemez éleivel és egymással sorokban párhuzamosan el- 65 rendezettek, a lemez szilárdságát fokozzák. A leírt eljárással és szerkezettel igen vékony, duktilis anyagban rendkívül pontos méretű, kölcsönös távolságú és nagy számú áttöréseket készíthetünk. Mivel a 70 (B) görgőben levő mélyedéseknek folytonos határoló falaik vannak, melyek a megmunkálandó lemezt mindenütt megtámasztják, a lemez elszakadását és egyenlőtlen elhelyezkedését elkerüljük és az áttörési 75 művelet alatt a fémben az igénybevételek egyenletesen oszlanak el. Példaképen megemlítjük, hogy a leírt eljárással 0,00125 centiméter vastagságú aluminiumlemezben négyzetcentiméterenként több, mint G00 80 nyílást állíthatunk elő. A leírl szerkezet a találmány keretén belül módosítható. Nem szükséges, hogy mindkét áttörő szerszám görgőalakú legyen, amennyiben az egyik szerszámot sík 85 lemez alkothatja, mely vele érintkezésben álló forgó görgővel kapcsolódik. Ebben az esetben a görgőt fogaskerék hajtja, melyet a lemezzel összekötött fogasrúd működtet és a görgőnek a lemezzel való 90 érintkezését súlyokkal vagy más terhelő eszközökkel biztosítjuk. A rajzból látható, hogy az áttörések derékszögű négyszögletes alakúak, illetve hogy a megmunkált lemez felületén de- 95 rékszögű négyszögalakú nyílások képződnek és az állöréseknek összes felülele nagyobb, mint a lemez felülelén az áttörések között megmaradó részeknek összes felülete (4. és 5. ábra). A lemeznek a nyílások 100 közölt fekvő részei ugyanabban a síkban vannak, a nyílások egyenletes méretűek és szabályos alakúak, valamint a (14) nyúlványok is síkok, egyenletesek és szabályos alakúak. Ez az eredményi nyilvánvalóan 105 az biztosítja, hogy az áttörés művelete alatt a (B) görgő a lemeznek a nyílások közölti részeit a nyílásoknak minden oldalán teljesen megtámasztja és az, hogy a nyílások képződésével egyidejűleg a ki- no szorított (14) részek a (3) fogaknak és a (13) mélyedéseknek egymással szembenfekvő felülelei között kényszermozgásúan vezetődnek, mert a (13) mélyedések a fogakkal pontosan megegyeznek. 115 Ha a fogakat lelapított csúcsokkal ké-