113642. lajstromszámú szabadalom • Fémkatalizátor és eljárás előállítására

pezzük ki vagy ha a görgőket, miközben 'a megmunkálandó lemez közöltük áthalad, egymástól eltávolítjuk, akkor a 6. és 7. ábrán lálhaló módon a lemez átlyu-5 kaszlása nélkül apró fogazások keletkeznek, amikor is a lemez deformálódása abban nyilvánul meg, hogy annak egyik oldalán a (16) mélyedések sora és a lemez másik oldalán a megfelelő (17) nyúlványok 10 sora keletkezik. Ily módon eljárva, az igen vékony fémlemez merevsége különösen a mélyedések soraihoz ferdén haladó irányban növekszik. Ez az eljárás különösen akkor előnyös, ha rendkívül vékony fém-15 lemeznek, a fém átlyukasztása nélkül, a lehető legnagyobb merevséget akarjuk megadni. Az említett nyúlványok abban az esetben is előnyösek, ha — mint ezt alább részletesebben leírjuk— spirálisalakú kata-20 lizálor szomszédos meneteinek kölcsönös távolságát biztosítani akarjuk. Az ábrázolt foganalosílási alakoknál a (130) lyukasztások vagy áttörések négyzetesek és azokat olyan fogakkal hozzuk 25 létre, melyeknek mérete két egymásra merőleges síkban ugyanaz. Ha viszont olyan fogakat használunk, melyeknek mérete az említett ké! síkban egymástól eltér, akkor az áttörések oldalai nem lesznek egyenlők. 80 Mint a rajz 2. ábrája világosan mulatja, az egyes fogak csúcsai az anyagot átlyukasztják és azután négy háromszögalakú (14) szegmensre vagy kiszorított részre hasítják fel, melyeknek csúcsa az átlyu-35 kaszlási ponttal esik össze. A hengerlési folyamat során az egyes fogak kellő alakításuk folytán ezt a négy háromszögalakú szegmenst szétterpesztik, úgy hogy mindegyik szegmens a lemez síkjára körülbelül 4() derékszögben helyezkedik el. Az így kapott lemez egyik oldalán sima, míg annak másik oidalál négyzetcentiméterenként több száztól több ezerig menő számú háromszögalakú (11) nyúlvány borítja. Feltéve, hogy 45 a lemez vastagsága 0,0025 cm, akkor a háromszögalakú nyúlványok a lemez felülete felett körülbelül 0,02 cm-el emelkednek ki. Ha tehát az ilyen lemezt pl. salétromsav előállításához katalizátornak 50 használjuk, akkor a fém és gázok közötti kontaktusfelülelet ezeknek a háromszögletes nyúlványoknak felülete nagyobbá teszi, mint amekkora ugyanilyen súlyú drótszövetkatalizátorral elérhető. Egyébként azo-55 nos üzemi feltételek mellett tehát az előállított salétromsav egységsúlyára eső katalizálorfém költsége a találmány szerinti áttört katalizátor használatánál kisebb, mint az ismert drótszövetkatalizátorok alkalmazásakor. 60 A mondottakból lálhaló, hogy a találmány szerinti lemezalakú katalizátor olyan drólszilakatalizátornak felel meg, melyet pl. 0,02—0,00125 cm átmérőjű drótból állítottunk elő és melynek négyzetcentiméte- 65 renként 36-tól több százig terjedő áttörései vannak, melyeknek kölcsönös távolsága előnyösen olyan, hogy az áttöréseknek összes felülete nagyobb, mint az áttörések közötti lemezrészek összes felülete. 70 Az emlílett vastagságú áttört lemeznek fémfolia vagy fémfüst jellege van, de merevsége sokkal nagyobb, mint az azonos vastagságú állöretlcn lemezé, hajlíthatósága minden irányban lényegileg azonos és ösz- 75 szes felülete ugyanakkora vagy nagyobb, mint az azonos méretű áttöretlen lemezé. A lemez minimális anyagmennyiség mellett a lehető legnagyobb felületű és merevségű, merevsége minden irányban egyenletes, úgy 80 hogy szitaalakú katalizátoroknak különösen alkalmas. Az áLtört lemezt különféleképen és igen különböző rendszerű katalizáló készülékekben alkalmazhatjuk. Így pl., ahogyan ezt a 85 8—10. ábrákon feltüntettük, a lemezt olyan, ismert rendszerű katalizáló készülékben használhatjuk, mely a külső (50) csőből vagy tokból és a vele koaxiális belső (51) csőből áll. A két cső között a reakció- 90 gázok számára gyűrűalakú belépő és átáramló csatorna marad. A belső (51) cső a külső cső zárt (52) végének szomszédságában végződik és az (51; csövet az áttört (53) katalizálorlest zárja el, melyen át a 95 gázok a külső csőből a belsőbe lépnek. A találmány értelmében az, (53) katalizátort az áttört fémből való, pl. 1 cm szélességű és kb. 0,002 vastagságú sáv alkothatja, melyből a 9. ábrán lálhaló mó- 100 don spirálisalakú fellekercseléssel szitát készílünk. Az áLtört (130) nyílásokat határoló (14) nyúlványok a spirálisnak szomszédos meneteit egymástól a kívánt távolságban tartják, úgy hogy a szitában az 105 (54) járatok sora keletkezik, melyek a szita tengelyével lényegileg párhuzamosak, míg a (130) nyílások további járatokat szolgáltatnak, melyek az (54) járatokra lényegileg merőlegesek. A spirálisalakban 110 feltekercseli áttört sávban tehát a reakciógázokat átengedő ezernyi apró járat van és ez a gázoknak és a katalitos fémnek benső és huzamos ideig tartó érintkezését biztosítja. Az ilyen rendszerű ismert katali- 115 zálorok katalitos anyagból való, spirális-