113642. lajstromszámú szabadalom • Fémkatalizátor és eljárás előállítására

Sasos és gazdaságos katalizátort szolgáltat, mert az áttörések egészen apró méretitek lehelnek, ahol is az összes kontaklusfelülel a felhasznált fém mennyiségéhez viszo;"> nyílva nagy. Minthogy továbbá a lemez összefüggő egészet alkot, nem ad alkalmat részeinek eltolódására, ellentétben a szőtt szita drótjaival és így a szita nyílásainak mérete használat közben nem vál-10 lozik. A fémlemez továbbá, mint az alábbi részletes leírás mulatja, számos fajtájú katalizáló berendezéshez alkalmasabb, mint a drólszila. A találmány szerinti áttört lemez lo-15 vábbá a lynkgatotl lemezt is felülmúlja abban, hogy -könnyebben előállítható, a a fém egységsúlyára nagyobb kontakt usfelülelel nyújt, érdesebi) és külön féle fa jtájú berendezésekben jobban használható. 20 A jelen leírásban használI «áttöri lemez>< kifejezésen azt kívánjuk érteni, hogy az anyagnak bizonyos részei szúró vagv kiszorító hatás folytán helyzetváltozást szenvedtek oly módon, hogy nyílások vagy ío-2b gazások képződnek, aliol is kiszorított részek magával a lemezzel összefüggésben maradnak és nyúlványokat alkotnak, míg lyukasztott lemezeknél a nyílások képzése végett az anyagól el kell lávolíLani. 30 A találmány egyik jellemzője, hogy a lemez az áttörés után merevebb, mint előtte. Olyan féml'üstleniezek, mely az áttörés előtt hajlékony és gyenge, az áttörés után nagyobb a szilárdsága és viszonylag 35 merevebb. Ez a nagyobb merevség a katalizátornak való felhasználáskor lényeges, mert a katalizátor kevesebb megtámasztást igényel. A találmány továbbá az áttöri lapok elő-40 állítására alkalmas eljárásra és szerkezetre, továbbá az ilyen lapoknak katalizáló berendezésekben való felhasználására is kiterjed. A találmányt és annak előnyeit az alábbi 45 leírásban a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük, melyekben az 1. ábra olyan szerkezetnek foganatosílási alakját mulatja elölnézetben, mely duklilis anyagból való lemezek felületében 50 apró áttörések vagy deformációk előállítására alkalmas. A 2. ábra az 1. ábra 3 -3 vonala mentén vett részleges metszet nagyobb léptékben; ez a metszet azt mulalja, hogy az anyagot 55 a megmunkáló görgőkön hogyan vezetjük ál. A 3. ábra az 1. és 2. ábrán látható görgők elölnézete. A 4. ábra a találmány értelmében előállított áttört lemezalakú anyag egy részleté- öo nek távlati képe. Az 5. ábra a lemez függőleges metszete, a 0. ábra a találmány értelmében merevítés céljából fogalakúan kisajtolt anyag felülnézete; a 65 7. ábra a 6. ábra 9—9 vonala mentéit vett függőleges metszel; a 8. ábra szokásos kiképzésű katalizáló készülék függőleges részmetszete, a találmány szerinti katalizátorral; a 70 9. ábra a katalizátortest nagyobb léptékű vízszintes részmetszete, a 10. ábra a 9. ábra X—X vonala mentén veti függőleges keresztmetszet; a 11. ábra a találmány szerinti áttört ka- 75 lalizálorral felszerelt katalizáló készüléknek más foganatosílási alakja; a 12. ábra a 11. ábrában látható kalalizálorlestnek vagy rácsnak nagyobb léptékű részleges metszete és oldalnézete; a yo 13. ábra a 9. ábrán felliinlelell katalizátorrácsnak vízszintes metszete és a 14. ábra a 13. ábra W—W vonala mentén vett függőleges keresztmetszet. A találmánynak az 1—5. ábrákon fel- 35 tüntetett i'oganalosítási alakjánál a kívánt átmérőjű (A) acélhenger vagy görgő kerül,elén fogak sora van, amelyek abból a célból, hogy a megmunkálandó lemezben a kívánt áttöréseket létesítsük, a (B) 90 henger vagy görgő megfelelő mélyedéseivel működnek együtt. A görgők átmérője a megmunkálandó lemezek vastagságától és a l'elülefegységeiiként előállítandó áttörések számálól, a görgők hossza pedig az elő- 95 állítandó lemez szélességétől függ. Az (A) hengert kiváló minőségű acélból, pl. szerszámacélból készítjük és kerületén szokásos megmunkáló eljárásokkal az (1) hornyokat képezzük ki, melyeknek 100 a kívánt ferdeségel. alakot és mélységet adjuk. A görgőben továbbá a tengelyével párhuzamos hosszirányú (2) hornyokat képezzük ki, melyek a (3) fogakat alkotják, ahol is a hosszirányú hornyok és az (1) 105 hornyok alakja, hajlásszöge és mélysége azonos. A hornyok alakja, hajlásszöge és mélysége az előállítandó fogak nagysága és alakja szerint változik. A görgőt, miután a leírt módon megmunkáltuk, is- no mert eljárásokkal edzziik. A (B) görgő ugyanabból az anyagból • vagy lágyabb anyagból készülhet, mint az (A) görgő vagy felületéi készíthetjük lágyabb anyagból; erre a célra pl. acélten- 115