113640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek keményfémből való előállítására

beállítható kúpos tövissel biztosan elér­hető, minthogy a munkadarab, megmun­kálás közben, elmozdíthatatlanul áll. A következőkben a találmányt a csatolt 5 rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás fo­ganatosítására való példaképem berende­zést vázlatosan; a 2. ábra a hajtómű egy részletét mu-10 tatja. Az (a) a mellső végén kúpos tövis és (b) a csőalakú munkadarab. A (c) és (d) hengerszeklorok (e) és (f) tengelyükkel forgathatóan vannak a (g) szánban in ágyazva. E szánt a (h) forgattyú ide-oda mozgatja. A (b) munkadarabol az (i) me­netes orsó és a (k) menetes anya tolja' lépésenként előre; a (k) anya a (b) munka­darabot körülfogó (1) feszílőkarmanlvúval 20 van összekötve. Miközben a (b) munka­darabot a (c) és (d) hengerszeklorok meg­munkálják, azt az (1) feszi tőkarmantyú elmozdíthatatlanul tbgvatartja. A (b) munkadarab mindegyik redukálólépés után 25 a helytálló (a) tövisen előrelolalik. A tövis (m )tartója azonban az (u) állílőcsavarral van összekötve, amellyel az (a) tövisnek a (b) munkadarabhoz viszonyított axiális be­állítását változtathatjuk. A (c) és (d) ben-30 gerszekloroknak a (g) szán ide-odameneté­nél való ide-odalengése úgy létesül, hogy a (c) hengerszektor fogaskoszorújával — a 2. ábrán 1 álható módon — a helytállóan elrendezett (o) fogasrúddal kapcsolódik. 35 míg a másik (d). hengerszektor megfelelően keskenyebb fogkoszorúja is a (c) henger­szektor fogkoszorújával dolgozik együtt, ez azonban a 2. ábrán csak részben lát­ható. Mellékesen megjegyezve az (1) fe-40 szítőkarmantyú a csővel forgatható, mint­hogy a csövet időnként forgatni is kell. A gép e kiviteli alakja ismeretes, leírása csu­pán a találmány jobb megértésére való. A találmány szerint úgy kell eljárnunk, •45 hogy a (c) és (d) hengerszektorok (x) és (v) excentrikus munkafelülete előtt a (b) munkadarabból anyag ne vetődjék fel, vagy a felvetődés legalább is gyakorlatilag az el­képzelhető legkisebb mértékre korlátozlas­sék. A 3. és 4. ábrán az (a) tövis és a(b) munkadarab mellső része, nagyobb lépték­ben, két különböző munkaszakaszban (a hengerszektorokkal való megmunkálás kez­detén és végén) látható, valamint az egyik, 55 (c), hengerszektor excentrikus munkafelü­letének a (z) alapvonala, valamint a kali­ber fokozatos szűkülése is vázlatosan je­lezve van. Az excentrikusan futó (z) alap­vonalhoz mindkét oldal felé (z', z") kon­centrikus vonalak csatlakoznak. Az (a) tö­vis kúpos vége három (1, 2, 3) fokból! áll. 60 A fokok kúpos felülelűek, mimellett a kúp­szögek fokozatosan csökkennek, a kúpalko­tóknak a tengelyhez való lejtése tehát az (1) fokon a legnagyobb. A hengerszektor­munkafe.lülct (z) excentrikus alapvonalá- 65 nak kialakítása megfelel a tövis (1, 2) kú­pos fokának, valamint a (3) kúpos fok első részének, míg a (z') hengeres szakasz! a tövis előző, még hengeres részének, a (z") hengeres szakasz pedig — a később le- 70 Írandó módon — a kúpos (3) tövisfoknak klx a közepén leváló, kívánt keresztmet­szetű kész csőnek felel meg. A 3. és 4. ábrán a tövis és a munkadarab kereszt­irányú méreteit nagyobb léptékben ábrá- 75 zoltuk. mini a hosszirányú méreteit, avég­ből, hogy a fokokban való különbséget szembetűnőbbé tegyük. A munkalöket kezdetén (3. ábra) a cső­alakú (b) munkadarab az (a) tövisen úgy 80 van előretolva, hogy a tövis (1) foka fölött kis térköz marad, amely a hengerszektor excentrikus munkafelületének a legördülé­sekor mindenekelőtt zárul, mimellett a munkadarabból egyidejűleg megnyujtátik 85 anélkül, hogy a munkadarabból anyag ve­tődnék fel a hengerszektor előtt. Ha a munkadarabnak csupán az átmérője, nem pedig a falvaslagsága is csökkentetnék, úgy ez a folyamat ugyanezen módon tovább 90 történnék. A viszonyok azonban úgy van­nak megválasztva, hogy a falvastagság­nak egyidejűleg szándékolt és elért csök­kentésénél is az excentrikus munka­felületek további legördülésénél a ben- 95 gerszektorok előtt csak oly kevés anyag vetődik fel, hogy azt a szem egyáltalán nem vagy csak alig veszi észre. Ezzel elérjük azt, hogy a hidegen való megmun­kálás és a fém keménysége ellenére, vala- 100 mint az egy munkamenetben — közbenső izzítás nélkül — elérendő, igen messzemenő (mindig 40<>/o fölé, azonban 80<yo fölé is és még tovább terjedő) redukálás dacára, a falvastagság, különösen pontosan és egyen- 105 letesen sikerül, mert a munkadarabnak a megmunkálás közben megmozdítbatatlanul való fogva la Kásával kapcsolatban a ráz­kódtatások, valamint a munkadarabban és a szerszámban a feszültségek fellépése és 110 így a feszültségkiegyenlítődések is meggá­toltatnak vagy legalább is a legkisebb mér­tékre csökkentetnek. A csökkentett munka­ellenállás azonban természetesen már ma­gában véve is előnyös az eljárásra és a 115 gépre. Ha a munkafelület excentrikus (z) alapvonala teljesen legördült, ami kb. a lö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom