113601. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőcsap végigmenő önműködő nyomólégfékekhez

lelnek meg, amint azt a következőkben ismertetjük: A vezérlőcsapon oldalt (r) szabályozószelep van, amely a csap második vagy 5 harmadik állásában a (b) kamrában elérhető nyomás értékét határolja. Ez a szabályozószelep a (13) diafragmás dugattyúból áll, amelyre egyik oldalról a (b) kamra nyomása hat, a (12) rugó 10 nyomóhatásával szemben. A szabályozószelep a következőkép mű ködik: Ha a (12) rugó ereje túlsúlyban van, a (13) dugattyú legmagasabb helyzetét foglalja el, amelyben a (15) szelelő pet nyitva tartja úgy, hogy az (a) kamra (főtartály) levegője a (b) kamrába. áramolhat, feltéve, hogy a vezérlőcsap a második vagy harmadik állásban van, vagyis a (p) szelep (f) nyílása a (4) csa-20 tornával közlekedik; ellenkező esetben a (13) dugattyú legalsó helyzetét foglalja el, amelyben a (14) szelepet nyitja úgy, hogy a (b) kamra levegője a kalibrált (16) nyíláson át a szabadba távozik. 25 A (13) dugattyúra ható erők egyensúlya esetén a dugattyú középső helyzetet foglal el, amelyben mindkét szelepet zárva tartja. Az egész csap működési módja a kö-30 vetkező: a fék normális töltését a szokott módon végezzük a vezérlőcsapnak a második állásba való hozatalával (1. ábra). Ebben a helyzetben az (a) kamra (főtartály), az (f, 4) és (17) csatornákon és 35 a tápszabályozó (15) szelepen át, a (b) kamrával közlekedik, amikor is a (b) kamrában és a (z) segédtartályban a (12) rugó feszültségétől függő nyomá's lép fel. 40 A (b) kamrában fellépő nyomás az (s) dugattyút lenyomja és ezzel a (v) szele pet nyitja úgy, hogy az (e) kamra (főtartály) a (d) kamrával (fővezetékkel) közlekedik. 45 A (v) szelep csak akkor zárul, ha a (d) kamrában (főtartályban) a (b) kamrában létesült, nyomás állott be. Amint a fék nyomólevegőt tartalmazó részei a normális üzemi nyomásra telje-50 sen fel vannak töltve, a vezérlőcsapot a harmadik állásba hozznk (3. ábra) (menetúilás), amelyben a már meglévő összeköttetéseken kívül a (b) kamra és a fővezeték között a (2, h, 1) vezetékeken át léte-55 sül összeköttetés. A fővezetékben fellépő kisebb légveszteségek esetén azokat a tápszabályozószelep az (f, 4, 17, 2, h, 1) csatornákon át azonnal kiegyenlíti, anélkül, hogy az (s) dugattyú a (v) szelep nyitása céljából működésbe jönne; mint- 60 hogy a (b) kamra és a fővezeték között a nyomáskülönbség csak lényegtelen. Ha a fővezetékben fellépő veszteségek számottevőek (pl. a vészfék meghúzása esetén), úgy a (b) kamrában létesülő 65 nyomás a normális üzemi nyomásnál kisi'bb lesz a (2, h, 1) csatornákon át a fővezeték felé történő légáramlás következtében és az (s) dugattyú működésbe jön oly viszonyok között, hogy a fővezeték- 70 ben is oly nyomás tartatik fenn, amely a normális üzemi nyom'ásnál a veszteségek mértékének megfelelően többé vagy kevésbbé kisebb, úgy hogy a mozdonyvezető a feszmérők megfigyelésével azonnal 75 tudomást szerezhet arról, hogy valamelyik kocsin meghúzták a vészféket. A következő fázisok ismertetése előtt meg kell jegyeznünk, hogy az ezekre vonatkozó 2., 3., 4., 5, 6. és 7. ábrákon csak 80 a síkszelep van a hozzátartozó összeköttetésekkel feltüntetve, míg a különféle n.ozgatható szervek állásai a leírás kapcsán az 1. ábrára vonatkoztatandók. A fék nyomólevegőt tartalmazó részei- 85 nj'i tömítettsége a következőkép vizsgálható: Ha a fék nyomólevegőt tartalmazó különféle részei normális üzemi nyomásra vannak feltöltve, a mozdonyvezető a fék részeiben fellépő veszteségekről úgy győ- 90 ződik meg, hogy a vezérlőcsapot a negyedik állásba hozza (4. ábra). A síkszelep létesítette összes kapcsolatok a (b) kamra és a fővezeték között a (2, h, 1) vezetékeken át létesítettek kivé- 95 telével, megszakítva maradnak. A veszteségek által a fővezetékben előidézett esetleges nyomáscsökkenés tehát a (b) kamrában is ugyanolyan mérvben érvényesül; ennek következtében az (s) 100 dugattyú nyugalomban marad és a mozdonyvezető a tartállyal ([b] kamrával) közlekedő feszmérő megfigyelésével meggyőződhet arról, vájjon a vonat fékberendezésének: tömítettsége normális állapot- 105 ban van-e! A fokozatos fékezés úgy történik, hogy a vezérlőcsapot a hatodik állásba hozzuk és abban elegendő ideig meghagyjuk, míg a (z) tartályban a ([b] kamrában) a 110 kívánt mérvű nyomáscsökkenés létesült, mire a csapot újra az ötödik állásba (5. ábra) hozzuk vissza. E nyomáscsökkenés folytán az (s) dugattyú felfelé mozog és a fővezeték leve- 115 gője a (vl) szelepen, a (6) csatornán és (11) kipuffogónyíláson át, a küllégbe távozik mindaddig, amíg nyomása a (b)