113515. lajstromszámú szabadalom • Feszültség-változásra érzékeny berendezés

nem egyforma módon változó, egymás •ellen ható fluxus eredője által indukált áram kering. Az „áramtekorcs"-et esetleg helyettesítheti két kii•'5 lön tekercs, melyekben egymás ellen ható, s az alapfeszültségnél egyenlő nagyságú áramok keringenek. Ez utóbbi csoportbeli megold,ásóknál a „íeszültségtekeres" lényegileg csak a forgatónyomatéknak a 80 Ferraris-elven alapuló létesítéséhez szükséges, s a feszültségváltozás befolyása a második tekercsí endszerre korlátozódik. Az alapfeszültségnél ez utóbbi tekercsrendszer hatása 0, s így, noha a feszültség-15 tekercs ekkor is fluxust hoz létre, forgatónyomaték nincs. A mellékelt rajzok 1—6. ábrái közül az 1., 2. és 4. ábrák ily Ferraris-elvű megoldásokat mutatnak. A 3. ábra oly, közös 20 tengelyre ható két műszerből álló megoldást tüntet fel, melyben egy-egy műszeren az álló- és a forgórészek tekercselései, egymással sorba A'annak kapcsolva. Az 5. és 6. ábrákon a találmány egy jellegzetes 25 alkalmazási módjához tartozó szerkezeti részletek láthatók. Az 1. ábrán látható megoldás a törzsszabadalmi bejelentés 3. ábrája szerinti megoldásból vezethető le, melynél a 30 ,,s'Ziámláló"-iiak nevezett készülék (s) forgó részére az (a) áram és (b) feszültségtekercsek hatnak. Az (a) tekercs egy ít) transzformátornak az ellenőrzendő V feszültségre kapcsolt szekunder áramköré-35 ben fekszik, mely (t) transzformátor Primer tekercse egy telített vasmagú (f) fojtótekerccsel sorban szintén a V feszültségre van kapcsolva. A (t) transzformátor szekunder feszültsége a V feszültség" ellen 40 hat, s a feszültség alapértékénél vele egyensúlyt tart. A V feszültség változásakor az egyensúlyi állapot az (f) fojtótekercs telített állapota következtében megszűnik, s az (a) tekercsben a feszülség-45 változás mértékének megfelelő áram folyik, mely a (b) feszültségtekercsben folyó árammal forgatónyomatékot hoz létre. Az (a.) tekerccsel egy, a fázis beállítására való (c) kondenzátor is sorbakapcsolható, 50 melyet ez és az összes hasonló célú esetekben cél szerű úgy méretezni, hogy alkalmassá váljék az áramkörében levő induktivitásnak teljes egészében való kompenzálására, aminek következtében az áram-55 körben egyrészt maximális, másrészt fáziseltolás nélküli áram fog folyni, s így nagy forgatónyomaték létesíthető, sőt tekintetbe jöhet túlkompenzációt adó kondenzátor sorbakapcsolása is, mivel ily esetben a transzformátor terhelési köre kapacitiv 60 jellegűvé válik, s benne feszültségemelkedés lép fel, ami az érzékenységet növeli. A 2. ábrán oly készülék van feltüntetve, melyben az áramtekercset a V üzemfeszültségre kapcsolt, egymás ellen gom- 65 bolyított külön (al) és (a2) tekercsek helyettesítik. E tekercsek egyikének áramkörében az (í) telített fojtótekercs fekszik, mely az alapfeszültségnél egymás hatását kiegyenlítő (al) és (a2) tekercsekben 70 az alapfeszültségtől való eltérés esetén különböző nagyságú forgatónyomatékot hoz létre. E megoldási alaknál a maximális nyomatékot adó vektorállás beállítására való (c) kondenzátor és (fl) fojtótekercs, 75 pl. a feszültségtekercs áramkörében fekszik. A leírt két kapcsolási példán kívül természetesen azonos módon alkalmazhatók még a torzsszabadalombau ismerte Leit, 80 illetve ennek hatálya alá tartozó többi kapcsolások is, így pl. telített transzformátornak telítetlen fujtótekerccsel való sorbakapcsolása, egy telített és egy telítetlen transzformátor sorbakapc-:olása, 85 telített és telítetlen fojtótekercsekből álló Wheatstone-híd, s bármelyik telített vasniagú fojtó; ekercses esetben a fojtótekercs helyett izzó vas-ellenállás,, illetve ez utóbbinak normális ohmi- 90 kus ellenállással együtt való alkalmazása. Ilyen megoldásokat pl. az 1. ábrával állítva párhuzamba, melyeknél tehát az (s) számlálónak feszültség- és áramtekercsei vannak, belőlük csupán a számlálón 95 belüli megfelelő változtatással közvetlenül levezethetők az olyan megoldások, melyeknél — külön feszültségtekercs nélkül — két, egymással sorbakapcsolt áramtekercs van. Egy ily megoldás pl. az álló- 100 és a forgórészen elrendezett, sorbakapcsolt tekercsekkel a kommutátoros motorszámlálókhoz hasonlóan képezhető ki, egy másik megoldás szerint pedig az állórészen levő nem koaxiális, sorbakapcsolt (a) és 105 (b) tekercsek közül az egyikhez célszerűen egy kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva, minek következtében a két tekercs csel létesített, s a számlálótárcsára, il\ általában a forgórészre ható fluxusok közt 110 forgatónyomaték létesítésére alkalmas fáziskülönbség keletkezik. Ez utóbbi megoldást kapjuk pl. abban az esetben, ha az 1. ábrán az (s) számlálóban a (b) tekercsei nem a feszültségre, hanem az (a) tekercs- 115 csel sorba kapcsoljuk, amint ez a 3. ábrán az egymással sorbakapcsolt (al, bl) és (a2, b2) tekercspárok bármelyikén látható. E