113506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lúgósan helyettesített enolvegyületek előállítására

lítására, nátriumbikarbonáttal és vízzel kirázzuk. Nátriumszulfáttal végzett szá­rítás után a 2 metoxi-3-klóipropén-l,2 110—112°-on forr 5 A megfelelő etoxivegyületet úgy kap­juk, hogy 6 g 2-etoxi-3-klór-propé'i,l,2-t 4 g trimetilaminnal és 4 g alkohollal 8 órán át 100°-on hevítünk, éterrel kicsapunk (a csapadék barna olaj) és ezt, miután ismé 10 telten alkoholtan oldottuk és éterrel ki­kaptuk, hosszabb ideig vízzel és állati szénnel együtt főzzük. A vizes oldat, vá­kuumban bepárolva, szép, színtelen, rend­kívül higroszkópos kristályok alakjában •15 adja az N-trimetil-(2-etoxi-2,3-propenil) -ammoniumkloridot. A kiindulási anyagul használt 2-etoxi­-3-klór-propén-l,2-t megkapjuk, ha 25 g monoklóracetondietilacetált (1. Berichte 20 d. Dtscli. Ohern. Ges. 40, 3304. old.), mint fent (2. bek.) 2—3 órán át 200—270°-on he­vítünk; a felszálló öső végén a hőmérsék­let ne haladjon meg 125°-ot. A 2-etoxi-3-klórpropén-1,2 130—132-on° forr. 25 Hasonló módon kapjuk a cikloliexán egyik enoléterét; és pedig: 4,5 g 2-etoxi-2,3-ciklohexenilkloridot 3,3 g trimetilaminnal és 5 g alkohollal 15 órán át 100°-on hevítünk. Éter hozzáadá-30 sára egy olaj csap jaik ki, mely acetonnal összedörzsölve kristályossá válik. Meta­nol-acetonból többször átkristályosítva a 97° olv. pontú N-trimetil- (2-etoxi-2,3--ciklohexenil)-ammoniumklorid áll elő. 35 A kiindulási anyagot megkapjuk, ha 20 g klórciklohexanondietilacetált (forrás­pontja 16 mm nyomáson 100—104°, előál­lítva klórciklohexanon és 0-hangyasavesz­ter reakcióbahozatala útján (0,6 g kino-40 linfoszfáttal együtt, rövid felszálló cső­ben, (fokozatosan csökkenő) 200—90 mm nyomáson hevítjük. A fürdő hőmérsékle­tét 170—190°-on tartjuk. A desztiUátumot előkészített (vorgelegt) bikarbonátoldat-45 ban felfogjuk és a szokásos módon feldol­gozzuk. így a 2-etoxi-2,3-ciklohexenilk]o­ridot kapjuk, melynek forráspontja 15 mm nyomáson 92—96°. Piperidiniumvegyületet kapunk, ha a 50 fent említett 2-etoxi-3-klór-propén-l,2-ből 18 g-ot 15 g N-metilpiperidinnel és 9 cm3 száraz benzollal 12 órán át 100°-on heví­tünk. Ekkor kristályok válnak ki, melye­ket. benzol)-, mosás után, állati szén hozzá-55 futása mellett, acetonból átkristályosítunk. Ily módon az N-metil-(2-etoxi-propenil)­piperidiniumklorid igen higroszkópos kris­tályait kapjuk. Azonos módon kapjuk 2-etoxi-l,2-pente­nil-5-bromidból és trimetilaminból az 60 N-trimetil-(2-etoxi -1,2 - pentenil-5)-ammó­niumbromidot 136° olv. pontú higrosz­kópos kristályokban. 6. példa. 3,7 g 2-metoxi-3-klór-propén-l,2-t 2g tet- 65 rametiletiléndiaminnal és 3 cm: i benzollal 5 órán át főzünk. Ezután a benzolt elkü­lönítjük, a megmaradt sötét szörpöt víz­ben, állati szénnel megtisztítjuk és vá­kuumban beszárítjuk. Alkoholból, éter'70 hozzáadására, színtelen, igen higroszkó­pos olaj csapódik ki. Ez az (N,N'-tetrame­til-N,N'-di-(2-metoxi - 2,3 - propenil)-etilén­diammóniumdiklorid. 7. példa. 75 100 rész 50%-os alkoholban oldott 20 rész 95%-os maró káliban feliszapolt 83 rósz 1,3 - tetrametil - diomino - 2 - propanol­diklórmetilátot 10 órán át 100—110°-on, erősen csökkentett nyomáson hevítünk, gg Trimetilamin lehasadásával egyidejűleg az eddig szabad hidroxilgyöknél vízlevá­lás és intramolekuláris elétereződés megy végbe. Miután az elegy vákuumban egé­szen beszáradt, a kristályos maradékot 85 amilalkohollal teljesen kivonatoljuk és annak az amilalkoholban oldható részét bepárlás után acetonnal kivonatoljuk. Az acetonoldat maradékát vízben felvesz­szük. Pikrolonsav hozzáadására a sav 90 sárga sójával együtt kikristályosodik a keletkezett, 162° olv. pontú N-trimetil-(2-metoxi-2,3-propenil)-ammoniumbázis. Ugyanehhez az anyaghoz jutunk, ha 1,3-tetrametildiammo - 2 - propanol - diklór- 95 metilát helyett a megfelelő mennyisésü 1,3 - tetrauietildiamino - 2 - metoxipropán­diklórnietilátot alkalmazzuk. 8. példa. A (3 - oxipropil-x, y hexametildiammo- 100 niumklorid karbonátjából 14 g-ot 40 cm3 abszolút .alkoholban (3 g káliumhidroxid­nak megfelelő) alkoholos kálilúggal ele­gyítünk. A kicsapódott káliumkloridot le­szívjuk és a szűredéket vákuumban be- 105 szárítjuk. A visszamaradt szörpöt vá­kuumban fokozatosan 100—135°-ra hevít­jük. A képződött trimetilamint előkészí­tett titrált kénsavban felfogjuk és így a lehasadás menetét ellenőrizzük. Mintegy no 5 óra alat két egyenértéksúlynyi mennyi­ségű sav használódik el. A maradékot abszolút alkohollal, állati szén hozzáadása mellett, kifőzzük. Az oldatot vákuumban bepárolva, az N-trimetil- (p-oxipropenil)- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom