113469. lajstromszámú szabadalom • Betűemelőhajtás írógépekhez

megy át. A metszési sík ekkor a közbenső emelők ágyát ugyan nem metszi merőle­gesen D-ben, hanem az MsCF vonal körül kissé a közép felé ferde, ez a ferdeség g azonban jelentőség nélkül való, mivel az emelők most úgy M-hez, mint Ms-höz 15 Az xi.szög a 2. ábrán megfelel az 5. ábra xi szögének. 20 A fenti elv szerint felépített írógépen tehát B-ben szorulások nem mutatkozná­nak, a közbenső emelő B-ben súrlódásmen­tesen volna mozgatható, mivel M2 B a kör­ívre merőleges. Miután azonban növekedő 25 s szögek számára az AB távolság nagyobb lesz, mint OLOJ = d, a szélső közbenső emelőknek a középsőknél hosszabbaknak kellene lenniök, ezenkívül az AB útdarab a vízszintes síkhoz képest ferde, úgy hogy 30 azok az összekötődarabok, melyek a köz­benső emelő mozgását a betűemelőre át­viszik, mind különbözők. A különbségeket ugyan már nem akkorák, mint az 1. ábra szerinti elrendezés esetében. Felmerül az 35 a kérdés, vájjon az xi szög további növe-1 ósjé^el lehetséges-e annak elérése, hogy AB = O1O2 = d maradjon és hogy egyide­jűleg vízszintes legyen? A 3., 4a., 4b., 5. és 6. ábrák: Gyártás-40 technikai szempontból tehát azt a követe­lést állítjuk fel, hogy nemcsak az összes betűemelők, hanem az összes közbenső emelők is. továbbá a közbenső emelők és betűemelők közötti összes közdarabok is 45 pgymáSiSal egyenlők legyenek, a betű­emelőágy és a közbenső emelők ágya pedig lehetőleg koncentrikus körív marad­jon. Ezen követelések teljesítése az alkat­részek sorozatos előállításánál és azoknak 50 kész írógéppé való összeállításánál jelen­tékeny egyszerűsbítést eredményez. E kö­vetelmények teljesítése a következő kér­désekre vezet: Milyen x szöggel kell a képest is ugyanazon síkban szorulásmen­tesen mozoghatnak. Az xi szög kiszámítása a DO2M2 három­szögből a DOtM háromszög segítségülvéte- 10 lével (lásd az 5. ábrát is) a következőket adja: közbenső emelők ágyának síkját O2F körül elforgatni, hogy tetszőleges metszési 55 sík A1 = MD köriil, adott r, d és a esetén, a két ágyat úgy ímesse, hogy AB = O1O2 = d maradjon, továbbá AB a víszintes síkkal mindig párhuzamos ma­radjon. Ez továbbá azt jelenti, hogy A-nak 60 a vízszintes alapsík feletti hi magassága egyenlő B-nek a vízszintes alapsík feletti h_. magasságával; okkor továbbá AB pár­huzamos EF-fel, ezzel viszont h'i = AJ = h'2 = BK (lásd 3. ábra). A rajzbani meg- 65 oldás az 5. ábra szerint adódik. A kritikus x szöget, ha r, d és a adva vannak, a következőképpen szerkesztjük: Felrajzoljuk O1O2 --= d-t, Oi-ben felvisz­sziik az y- szöget és felmérjük az OiM = r 70 távolságot. Az MOi-re M-ben húzott me­rőleges O1O2 meghosszabbításán a D metszéspontot adja. MD = Ai a metszési sík forgástengelye, mely metszési sík mentén a mozgatható emelők mozognak. 75 M-ben felvisszük az s forgásszöget. A rajzon előbb a modellnél legnagyobb s -Ci szöget vittük fel. Oi-ben OiM-re húzott J. egyenes vezet az E' pontra. OiE = OiE' a vízszintes síkban merőleges DOi-re. A 80 DE összekötővonal a metszési sík met­szési egyenese a vízszintes síkkal. Ezen kell F-nek feküdnie, mely az OiOs-re Os-ben húzott merőlegesben is fekszik. Ekkor a metszési síkot az e szöggel 85 visszaforgatjuk. Mivel Ai = MD merőle­ges a szegmenságy síkjára, MD merőleges a szegmenssíknak M-en átmenő összes M3 0, = r + d ; D02 = DOj. + 0,0a = = —+ d ; Ma DOs = 90 < DM2 02 = 180 — (90 — a + xx ) = 90 a — x,. A sinustétel szerint: sin (90 -f a — xx ) : sin (90 — a.) = D0a : M2 02 . í—r (- • CÜS y - I A , , V cos a r + a . cos x sm (90+Ml ) = ^^ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom