113469. lajstromszámú szabadalom • Betűemelőhajtás írógépekhez

egyeneseire, tehát nemcsak MOi-re, hanem MAE-re 5s merőleges (láscl 3. ábrát). A metszési síknak MD körül való visszaforgatásánál tcliáí most MA az MOx vonalra 5 esik, ME' = MEo (és ellenőrzésképpen DEc --= DE) adja az Eo pontot és MDEo a háromszög igazi alakját. Az AoJo - h'i merőlegest a d útdarabbal párhuzamosan eltoljuk; hV^h'i; .I.Ko cl. Ezzel meg-10 kapjuk B-t, lígy, hogy AB - d és az alapsíkkal párhuzamos. Ha most FoD-t egyenlővé tesszük DF-fel, úgy F«B adja a metszési sík metszési vonalát a közbenső emelők ágyának síkjával. 15 Ez az FoB betszési vonal S-ben találja MD = At-et. Az S02

összekötővonal ekkor OsOs-vel a keresett x szöget zárja be. SOa-n fekszik M., (úgy, hogy OsM., - d + r) és a T pont is, melyen a két ágyazási sík 20 metszési vonala átmegy. Ekkor még a 6. ábrán a közbenső emelők ágyának az x szöggel emelt síkját rajzoljuk fel. A távolságokat az 5. ábrából vesszük: Ma02 = d + r; O2F erre merő-25 leges és 0,S, illetve FoS =-= FS. Ha most FS-re felvisszük az. FB == FoB távolságot, megkapjuk B-ét. Az M» körüli, M3O2 — r + d sugarú körív szintén B-én megy át, azaz a közbenső emelők ágya koncentrikus 30 körív alakját megtarthatja. Miután MsS csak néhány milliméter, az SBF metszésvonal MsB-től csak kevéssé tér el, azaz SB közel merőleges a közbenső emelők ágyára ós az 1. ábrával 35 kapcsolatban kimutatott szorulások igen csekélyek. Ha a szerkesztést kisebb e szögek számára megismételjük, MD-n ugyanazon S pont adódik, tehát ugyanazon x szög is, 40 B továbbá szintén az Ms körüli, r+d sugarú köríven van. A rajzbeli ábrázolás során követett gondolatmenet az 5., 3., 4a. és 4b. ábrák felhasználásával a kritikus x szög szá-45 mára a következő számítást adja: Először kiszámítunk néhány segédtávolságot és segédszöget: 1. DOl

= cos * 2. ME = -—— cos s 50 3. MD = r . tg x MI) t e • cos a t.g© = : tg a. cos s M!. Liivíinez a vonatkozás adódik a derékszögű test sző írből D-nél (lásd a 4a. és 4b. ábrát). cos £ = cotg (90— ?>; . cotg a (ISeper sza- £>s bálya). tg ® = tg a . cos s 5. OjE -- r . tg £ r . t,g£ 6. tg6=£ó! tg s . cos a r cos a cos a cotg s Ugyanez a vonatkozás adódik a 3. ábrából. 60 COS <3C cos7. = cotge.cotg(90 — íj; tg(5 = cotg í 7 0,F = DO, . rg ó = (——- -f dj. tg ő " \ cos z 8. DK 1K

>

; r ( coso COS 7. . COS 0 \ cos « 9. DF cos 0 10. AE = ME — MAII. E J == Alt:, cos ©; / r cos ö T cos í 65 MA). cos <p = cos £ r) . cos o 12. h'j. = AJ = AE . sin o, h'a

= BK = h^ 13. FK=DF — DK = DF — (DJ + JK)= : DF — (DE — EJ -f JK) = DF — DE + E J — JK 70 Általaban: . -4- (- -*- r) . cos <a . ' \ cos ö 14. tgs = li'2 FK d cos (V ( r). sin i \ COS £ d-i ( '' r), 1 \ COS £ COS I 15. DS kiszámítása a DSF ferdeszögű háromszögből, amelyben ismeretes DF (lásd 80