113303. lajstromszámú szabadalom • Verőmalom

kerülete mentén szállít levegőt és így az aprított őrlemény az őrlőkamrából nagyon gyorsan távozik. A leírt verőmalom lehetővé teszi, hogy 5 az aprítást csupán a verők verőmunkájára állítsuk be és a nem gazdaságos morzsoló munkát elkerüljük, valamint az aránylag költséges páncéllemezek nagy mértékű kopását is. 10 A verőhatással való aprítás lényegében az őrlendő anyagrészecskéknek a (9) verők belső éleihez vailó ütődésével történik és ügyelni kell arra, hogy ezekre az élekre az anyag rá ne rakódjék. Azt ta-15 láltuk ugyanis, hogy az aprítás hatásosabb, ha a szén nem szénpárnára hanem tiszta verőanyagra ütközik. Ezt a követelményt a verőkereikek eddigi megoldásainál nem vették kellő mértékben figye-20 lembe. A 4. ábra a verőnek a 2. ábra bal felén ábrázolt jelenleg használatos rögzítését nagyobb léptékű keresztmetszetben mutatja. A (9) verőt az aránylag széles (10) 25 híd tartja. Az őrlendő anyag a nyíl irányában áramlik. Minthogy a híd igen széles, a (17) felületre a (18) szénpárna rakódik le, mely, mint találtuk oly mértékben növekszik, hogy a verő (19) 50 munka fe lületén is túlnyúlik. A kemény verőfelületet tehát szénpárna borítja és az aprítási munka lényegesen rosszabbodik. E hátrány elhárítására a találmány 15 értelmében a verőket tartó hidakat úgy képezzük ki, hogy az őrlőkamrán sugárirányban áthaladó szénrészecskék a hidakra rá nem rakódhatnak. így szénpárna sokkal nehezebben képződhetik és azt a 0 veszélyt, hogy a munkafelületet a szén fedje be, elhárítottuk. Az 5. és 6. ábrák a verőknek a 2. ábra jobb oldala szerinti, a találmány értelmében való rögzítésének keresztmetszete na-5 gyobb léptékben. Az 5. ábra szerint a híd úgy van kiképezve, hogy a feléje érkező anyagáram felé fordított oldala le van rézselve. Ezzel szénpárna képződését elkerültük, mert a D hídra hulló szénrés zeesk ék a lerézselt felületről lecsúsznak. Meg kell jegyezni, hogy az anyag magára a verőfelületre nem rakódik, mert ez a. felület nem olyan védett helyzetű, mint a korábban szoká-5 sos hidialk ,(17) felülete. A 6. ábra szerint a verőt rögzítő híd olyan vékony, hoigy a rakódó anyag a verőik szélén nem terjedhet túl. Ezezl azt a veszélyt, hogy a (19) verőfelületet szénpárna borítsa, szintén elkerültük. 60 A 7. . ábra szerint a verőkerék által a (6) garaton át beszívott őrlendő anyag erős irányváltozást szenved. A centrifugális erő hatása alatt a szén nagyobb ívet ír le ([20] áram vonal), a levegő kiseb- 65 bet ([21] áraímvonal). A levegő és a szén a verőkereket elhagyó keverékáramban tehát egyenlőtlenül oszlik el. Az őrlendő anyag belépő oldalán fekvő fal mentén a levegő, míg az átellenes fal mentén a szén 70 áramlik. Ez az egyenlőtlen eloszlás egyenlőtlen osztályozást eredményez és különösen a különböző (22) kivezetésekben különböző sűrűséget, amit a találmány értelmében azzal hárítunk el, hogy a verő- 75 kerékkorong hátsó oldalán a (23) szárnyakat rendezzük el, melyek a tengely közelében lévő (24) nyíláson át levegőt szívnak be. Ez a levegőáram a tüzelőanyag adagolásától elfordított fal és a szénáram között 80 halad és így szimmetrikus elosztású keverékáramcit kapunk. Ezzel egyidejűleg az osztályozást is befolyásolhatjuk, még pedig úgy, hoigy a járulékos levegőáram erősítésével vagy gyengítésével a szén- 85 áramot eltolhatjuk, úgy hogy a felhasználási helyekre a (22) elvezető csatornákon át különböző sűrűségű keverék áramlik. A 8. ábira a verőkerék további példa- 90 kénti kiviteli alakját szemlélteti. A (9) verők a verőkerékkorong nyílásain keresztül nyúlnak úgy, hogy a verőknek a hátsó oldalon kinyúló (25) részei levegőt továbbító szárnyakat képeznek. A verők 95 ugyanígy kétoldalas verőkeréknél is rögzíthetők. Mindkét korongnak a verőknek megfelelő üregei vannak, melyekbe a verőket betoljuk. A verőket ez esetben csupán tengelyirányú eltolódással szem- 100 ben kell biztosítani. Az új malom a verők kiszélesítésével a malom teljesítményének fokozását teszi lehetővé. Emellett azonban ügyelni kell arra, hogy a verők egész szélességükkel 105 teljesítsenek munkát. Egyoldalú vagy egy bizonyos helyre koncentrált csapásnál a verők csupán egyes helyeken és ennélfogva annál gyorsabban kopnának el. Ez a hátrány annál súlyosabb, mivel 110. a folyó üzemi költségek legnagyobb részét a kopásnak kitett részeknek megújítása alkotja. A találmány értelmében ezért a központos helyen az őrlőkamrába nyúló 115 csúszófelület végeit ferdén vágjuk le