113303. lajstromszámú szabadalom • Verőmalom
biztosítólemezeket alkalmazni, melyek éleikkel a verők eltolódását megakadáyozzák. A fent említett megoldásokat és a verő-5 malom olcsóbbá tételére és az energiaszükséglet csökkentésére _való további javításokat példakénti foganatosítás! alakok kapcsán írjuk le. Az I. ábra az őrlőkamra keresztmetszete. A 10 2. ábra a verőkerék hosszmetszete nagyobb léptékben. A 3. ábra, a verőkereiket az őrlőkamrába szerelten mutatja. A 4., 5. és 6. ábrák a verőket tartó hidak 15 különböző póldakéniti foganatosítási alakjait mutatják. A 7. ábra a malom keresztmetszete, míg a S. ábra a verőkerék egyik példakénti fogantaitosítási alakja. A 20 9. és 10. ábrák a verőkerélknek két egymáshoz képest 90°-kal elforgatott keresztmetszetét és a bevezeő csúszófelület példakénti foganatosítási alakját mutatják. A II. és 12. ábrák az őrlőgépcsoport össz-25 elrendezése, végül a IS. ábra a bevezetett anyag mennyiségét szabályozó berendezést mutatja. Az 1. ábra szerint a (3) hajtótengely a inalom (1) házába hatol és a (4) és (5) 30 csapágyakban van ágyazva. Az (1) ház és (3) tengelyen forgathatóan elrendezett verőkerék között a (2) páncélozás van. Az őrlendő anyagot a malomba az egyik oldalon központosán 'torkolló (6) csatornán 3<? i vezetjük be. A verőkerék a találmány értelmében úgy van kiképezve (2. ábra), hogy a (9) verőket az oldalsó (7) és (8) korongok tartják. A (7) korong a (3) tengellyel szi-40 lárdan össze van kötve, míg a (8) korong központos nyílást hagy szabadon, melyen át az aprítandó anyag a verők körzeitébe keriil. Az oldalsó korongok alkalmazásával örvénylések keletkezését meggátoljuk 45 és a keverékáramot úgy vezetjük, hogy jelentékeny nyomáskülönbség keletkezik. Az oldalsó (7) és (8) korongokat a (10) hidak kötik össze. Ajánlatos ezeket a hidakat a korongokkal összehegeszteni. A (10) 50 hidak azonkívül, hogy a (7) és (8) korongokat összekötik, aprítás köziben a verőket alá is támasztják, mivel a verők a hidak előtt vannak. A verőket tehát a hidak a forgásirányban magukkal viszik. A verők 55 sugárirányú rögzítésére a (7, 8) korongoknak a verők megfelelő hornyaiba nyúló koncentrikus (11) léceik vannak. A fenti elrendezés folytán a verők sugárirányban nem mozdulhatnak meg és a verőkerék forgásirányával ellentétes 60 irányba nem tolódhatnak el. Abból a célból, hogy a verők, különösen a malom nyugalmi helyzetében vagy pedig a foggásiránybam való késlekedésnél el ne mozdulhassanak, mindegyik (7, 8) koronggal 65 üreges lemezek vannak összekötve. A verők a lemezek üregeiben fekszenek és a lemezek a verőket a korongokat összekötő (10) hidakhoz nyomják. A lemezek vagy a lemezek részei a 79 verőkorongtól oldhatók, hogy a (9) verők kicserélhetők legyenek. Az egyik tartólemez eltávolítása után a verők kifordíthatok, míg hornyaik szabadon nem fekszenek, mire sugárirányban a verőkerékből 75 eltávolíthatók. A 2. ábra szerint a tartólemezek a verőkerékkoronggal állandóan összekötött (12) töltőrésziekre;, valamint a (1.3) lemezekre vámnak felosztva, melyek a (9) verőket helyzetükben rögzítik és szűk- 80 ség esetén, könnyen eltávolíthatók. Ajánlatos a (13) biztosítólemezeket úgy elrendezni, hogy ezeket a verőkerekeit a malom tengelyén rögzítő harangala.kú (14) csavaranya tartsa. Elegendő az is, hia, a 85 lemezeket alakításukkal vagy pl. peckekkel rögzítjük és azokat üzem közben a, centrifugális erő szorítja a tartófelülethez. A verők ilyen megerősítésével azokat egyszerűen és biztosan rögzítjük. A ve- 90 rők leírt rögzítésének legnagyobb előnye abban van,, hogy a szabályozandó anyagmennyiség a verő egész szélessége menten léphet a gépbe. A 3. ábra a verőkereket a malom há- 95 záta szerelten mutatja. Az őrlőkamra íö'i'tt van a (14) osztályozó, melyben a kellő mértékben aprított részecskéknek darától való elválasztása történik. Míg az elégetésre kész por az alkalmaztatás! he- 100 lyére áramlik, a dara még egyszer az órlökamrába áramlik vissza. A verőmunka előmozdítására és egyidejűleg a nagy energiaszükségletet igénylő és nem gazdaságos morzsolási munka csökkenté- 105 sére a házat a kerületen kibélelő (15) páncéllemezeknek a verőkeréktől való távolsága fokozatosan növekszik. A páncéllemezek és a verőkerék közötti távolság a (16) nyílásnál a legkisebb, ahol az no anyag kilép és a forgásirányban fokozatosan növekszik, míg a kilépő nyílás szélességét el nem éri. így a turbokompreszszoroknál használatoshoz hasonló nyomócsatorna keletkezik. A verőkerók egész 115
