113247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-keto-1-gulonsav előállítására

Az eljárást az alábbi képletek, melyekben R metilénmaradékot jelent, szemléltetik: COOH CH2 OH I co I HO — C — H I H —C — OH I HO — C — H CHa OH I 1-szorbóz 0 R CH2 OH ! c I 0 0 —G—H I H —C —0 CH R CH,-0 II 5 A találmány szerinti eljárás különböző tekintetben módosítható. így pl. nem szükséges, hogy a fentemlített közbenső termékeket elszigeteljük. A bismetilén­éter-l-szorbóz lúgos oxidálásával kapott 10 oldatot só elszigetelése nélkül a szabad bismetilénéter-2-keto-l-gulonsavvá dolgoz­hatjuk fel. Ezt a savat sem kell elszige­telni, ha nyers vagy tiszta só oldatához legalább annyi erős savat adunk, amennyi 15 a bismetilénéter-keto-sav felszabadítására szükséges és így a szabad 2-keto-l-gulon­savlioz jutunk. Végül, ha észtért akarunk előállítani, a szabad 2-keto-l-gulonsavnak tiszta alakban való leválasztása teljesen 20 el is maradhat. így pl. a diaceton-keto-1-gulonsavat vagy valamely sóját valamely alkoholban legalább 1 mol víz (célszerűen nem több, mint 3 mol víz) hozzáadásával feloldhatjuk, illetve iszapolhatjuk és só-25 savgáz, kénsav vagy valamely más sav hozzáadása után szobahőmérsékleten ad­dig hagyhatjuk állni vagy addig melegít­hetjük, míg csak a cserebomlás végbe nem ment. Ha szabad diacetoketosavat 30 használunk, akkor már igen kis mony­nyiségű klórhidrogéngázzal elérjük a kí­vánt eredményt; ha sóból indulunk ki, akkor legalább annyi klórhidrogénsavra van szükség, amennyi a jelenlévő bázis 35 megkötéséhez elegendő. Hasonlóan járha­tunk el a 2-keto-l-gulonsavnak más di­melilénéter-származékaival is; olyanoknál, melyek aldehidekből származnak le, a ha­sításhoz víz hozzáadása nem szükséges. 40 A 2-keito-l-gulonsav erős sav. színtelen kristályokat alkot és 171 C°-on (kor.) bom-18 lás közben olvad, (a) j) = — 48°/c = 1,0 víz­"C 0 R O O-C—H I H —C —O COOH I CO HO — C - H H-—C — OH C —H R HO —C —H CH,—O III CH2 OH IV 2-keto-l-gnlonsav ben). A sav a Fehling-féle oldatot forra­láskor erősen redukálja. Ez az első 2-keto­hexonsav, melynek kristályos alakban való 45 előállítása sikerült. A sav a szokásos mód­szerekkel sókká és eszterekké alakítható át. Az eszterezést különféleképen végezhet­jük, így pl. azzal, hogy a szabad savat na­gyobb alkoholfelesleggel, egyéb adalékok 50 nélkül, melegítjük, amikor is úgy járha­tunk el, hogy a cserebomlást folytonos működésű készülékben végezzük. Ebben az alkatrészek forró oldatából a vízgőztar­talmú alkoholgőzt ledesztilláljuk, konden- 55 zálás után a célnak megfelelő szárító szer­rel a víztől megszabadítjuk és újra a reakciótartályba vezetjük vissza. A folya­mat az erre a célra használatos szénhidro­gének, pl. benzol hozzádásával gyorsít- 60 ható. Gyorsítóan hat továbbá valamely ásványi sav, vagy toluolszulfosav hozzá­adása is. Az esztereket kvantitatív terme­lési hányaddal kapjuk meg, ha a savnak a hozzátartozó alkoholban való oldatára a 65 ni eg f el e lő d ia zo p a r a f fin s z é nih i d r og é n ek e t hozzuk hatásra, valamint a savnak alkil­halogenidekkel, alkilszulfátokkal vagy al­kilszulfitekkel képezett sóiból is. A 2-keto­gulonsav-metileszter színtelen kristályokat 70 alkot, melyek 155—157 C°-on olvadnak és . , 18 melyeknél («) p • 250/c = 1,0 metanol-20 • ban). Az etileszternél (a) ^ 0,63 absz. alkoholban). - 14,5% = 1. PPMa: 75 •Szórbitet bacterium xylinum-mal oxi­dálunk. A kapott 1-szorbóz 1 kg-jáit 20 li­ter acetonnal iszapoljuk és 800 cm3 tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom