113158. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktartány főkép könnyű szénhidrogénekhez

— 2 — a tartány felső részében lévő és a napsugarak 'hatásának közvetlenül kitett gőzöli hőmérséklete általában véve 6—8°kal a környezet hőmérséklete fölé emel-5 kedik, megtörténhetik, hogy a tartányban lévő folyadék felszine fölött lévő gőzlevegőkeverék köbtartalma 20%-kai megnövekszik, ami azt eredményezi, hogy ennek a keveréknek 20%-a a tartány 10 lélekzőnyílásán, illetőleg lélekzőnyílásain át a szabadba távozik. Ha a hőmérséklet csökken, a fentemlített gőz-levegőkeverék összehúzódik, miáltal levegő áramlik a tartány belsejébe, 15 mindaddig, amig a tartány belsejében lévő nyomás és a kíillég nyomása ki nern egyenlítődik. Ha azután a hőmérséklet ismét emelkedik, a gőz-levegőkeverék egy újabb mennyisége kerül a szabadba és 20 így tovább. Tekintettel arra, hogy hőmérsékletváltozások nemcsak a nappal és az éjszaka közötti átmenet alkalmával, hanem pl. időjárásváltozásoknál is létrejönnek, amikor a tartányra egyszer a 25 nap süt és azután valamivel később a tartány ismét árnyékban van, a fentemlített veszteségek nagyon számottevőek lelhetnek. A barométer-állás változása ugyanazokat a veszteségeket okozza, mint 30 a hőmérsékletingadozások és bizonyos körülmények között szintén nagyon jelentős veszteségeket okoz. A környezet által okozott és különösen a hőmérsékletingadozások folytán 35 keletkezett veszteségek elkerülésére már ajánlották a tartány felső részét, valamint a felső résszel szomszédos függőleges falrészeket hőszigetelő réteggel bevonni, miáltal a tartány felső része lé-40 nyegesen kisebb hőmérsékletingadozásokat szenved és ezáltal a tömítetlenségek okozta veszteségek is csökkennek. A tartányoknak hőszigetelő réteggel való bevonása azonban a tartány többi, tehát 4b ily réteggel be nem vont részét a napsugarak közvetlen hatásától nem védi meg, ezeknél a tartány oknál tehát a fentemlített és a felső részen alkalmazott szigetelő bevonat alkalmazása ellenére még 50 mindig nagyon jelentős hőmérsékletingadozások állhatnak elő a tartánynak gőzzel megtöltött részében különösen olyankor, ha a folyadék felszine a tartány külső részén lévő szigetelő réteg alsó széle 55 alá vagy lényegesen ezen szél alá sülyed. Ha azután a vasfcartányt hőszigetelő réteggel teljesen bevonnánk, — tekintet nélkül arra, hogy ez a réteg a felső részen vagy pedig a tartány külső felületén mindenütt alkalmaztatik — még 60 mindig az lenne a helyzet, hogy a nappali napsütés folytán igen nagy hőmenynyiségek hatolnának keresztül a hőszigetelő rétegen és mivel a könnyű szénhidrogének gőzeinek fajmelege nagyon kicsi, 65 ezek a hőmennyiségek elegendők lennének az esetek legnagyobb részében, hogy a gőzök ugyanolyan hőmérsékletingadozásoknak legyenek kitéve, mint amelyek a küllégben is létrejönnek, ezek a hőszi- 70 getelő rétegek tehát a kívánt cél elérésére alkalmatlanok. Azt is ajánlották már, hogy a küllég hőfokingadozásainak teljes elkerülésére a tartányt teljes egészében a föld alatt he- 75 lyezziik el, és tudvalevően az ily földalatti tartányok igen gyakoriak. Mégis nagyon sok oly esettel kell számolnunk, amelynél a tartányt különböző okoknál fogva nem lehet a föld alá sülyeszteni, 80 így pl., mert a tartány túl nagy, vagy mert a helyi viszonyok vagy pedig a föld felszínének strukturája a földalatti tartány alkalmazását lehetetlenné teszi. A találmány a fentemlített fajtájú, te- 85 hát a föld felszine fölött elhelyezett tartányokra vonatkozik, amelyek tehát a szabadban állanak és az időjárás közvetlen befolyása alatt vannak; a találmány célja az ily tartányok gőzterében, a nap- 90 pal és éjszaka változásaikor létrejövő hőmérsékletingadozásokat minimális értékre leszorítani, miáltal a tartányban elraktározott és aránylag könnyen párolgó folyadék elgőzölgése által okozott veszte- 95 ségek szintén csökkennek. í] célból a pl. vaslemezekből készített tartánynak mind felső részét, mind oldalfalait a találmány értelmében külső bevonattal vagy réteggel látjuk el, mely 100 megfelelő hőtároló anyagból, úgymint pl. betonból, cementhabarcsból, lyukacsos betonból, agyagból, mészhabarcsból vagy egyéb eféle anyagból áll és melynek vastagsága olyan, hogy a 24 óra alatt ked- 105 vezőtlen körülmények között előálló hőmérsékletingadozások, amelyek a tartány belsejében lévő gőzökben keletkezhetnek, a, kívánt kis mértékre szoríttatnak le. A példa kedvéért megemlítjük, hogy a 110 szabadban álló és 5 mm vastagságú vaslemezekből készített tartány belsejében keletkezett gőzök, iha a tartányt 75—125 mm vastagságú hőtároló tulajdonságú és közönséges betonból készített réteggel 115