113110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet nyomaték átvitelére

Ha azonban, a centrifugális erőt a köriilíorgás alatt változtatják, akár a tömeg súlypontjának forgástengelyétől való távolságának, akár szögsebességének, akár 6 mindkettőnek változtatásával és ekkor rajzoljuk fel a centrifugális erőnek a diagrammját, az 1. ábra teljes vonallal rajzolt görbéjét kapjuk, melynek a (10) tengelyponton átmenő (x—y) irányában 10 az egy körülforgás alatti centrifugális erők vetülete a (10—R) nagyságú eredőt adja. E rendszert a 2. ábrán a (2) tárcsán képzelve úgy, hogy az (x—y) irány a (10) tengelypontban érintő legyen a (10) ten-15 gely (11) tengely körüli körpályájához, a tömegnek (10) tengely körüli egy körülforgása alatt az (y) irányba mutató centrifugális eredő erő a tárcsát a (11) tengely körül a óramutató irányában 20 nagyságával arányos nyomatékkal hajtja. A következőkben, a leírásban és az igénypontokban e rendszert, mely centrifugális erejének változásával nyomatékot képes a (11) tengelyre kifejteni, röviden 25 bolygó rendszernek, a (4) tömeget, melynek súlypontja a (10) tengely körül forogva a centrifugális erőt kifejti, excentrikus tömegnek, a (4) tömeg 360°-nyi körülforgásakor fellépő centrifugális erők 30 összességét centrifugális erőtérnek nevezzük. A hajtott részre ható, fordulatszámától függő, nyomatéknak a változását, a. nyomtatókat kifejtő bolygórendszer kivéteié-35 vei a 2. ábra magyarázza. A (11) tengely körül forog a hajtott rész, melyeit a (2) tárcsa jelképez. Ezen levő (10) tengely körül forog a (4) excentrikus tömegű bolygórendszer, melyet a (3) fogaskerékbe ka-40 paszkodó, a hajtó résszel összekötött (1) fogaskerék hajt. Az állandó fordulatszámú (1) fogaskerék forgatja a bolygórendszert. Ha a hajtott résznek nincs ellenállása, a (2) tárcsa az (1) fogaskerék fordulatszá-45 mát veszi fel. Ekkor, mert a (3) fogaskeréknek az (1) fogaskerékhez való viszonylagos helyzete változatlan, a bolygórendszer saját tengelye körül nem forog, tehát nem fejthet ki hajtó nyomlatékot. 50 Ha a (2) tárcsára a hajtott oldalon fellépő ellenállási nyomaték hat, forgása laissul, elmarad az (1) fogaskerék fordulatszámá-Jtól és így a (3) fogalskerék az (1) fogaskerék körül legördülve, a bolygó rendszert S5 a (30) tengely körül forgatja, miáltal a (4) tömegnek (10) tengelyre ható centrifugális ereje kifejti az ellenállás legyőzéséhez szükséges nyomatékot. Minél lassabban forog a (2) hajtott rész, annál nagyobb lesz a bolygó rendszernek a (10) 60 tengely körüli fordulatszáma és ezáltal nő a nyomatékot adó centrifugális erő is. A. 3. és 4. ábrák a bolygó rendszernek olyan példaképem kiviteli alakját tüntetik fel, ahol a centrifugális erő változását 65 a bolygó rendszer excentrikus tömegének saját forgástengelyétől való távolságának szakaszos változása okozza. A 3. ábra a szerkezet oldalnézete, a 4. ábra pedig a szerkezetnek (x—y) síkban való metszete. 70 A rajzon fel nem tüntetett módon csapágyazott és hajtott (1) fogaskerék hajtja a (2) tárcsára szerelt (5) tartóban ágyazott (10) tengelyre ékelt (3) fogaskereket. A (10) tengelyre van még ékelve a (7) 75 villa, mely a (4) tömeget a (8) kivágásba nyúló (9) pecekkel forgatja a (2) tárcsában levő (6) üregben. A fellépő centrifugális erő a (4) tömeget a (6) üreg falának nyomja és, mivel a (4) tömeg (10) forgás- 80 tengelyétől az (y) irányban van legmeszszebb, ebben az irányban van a legnagyobb centrifugális erő, ós eibben az irányban hat az 1. ábrán magyarázattak értelmében a centrifugális erő egy körülfor- 85 gás alatti eredője; ami a (2) hajtott részre ható nyomatékot eredményezi. A bolygó rendszer (10) forgástengelyének nem kell okvetlenül a berendezés (11) tengelyével párhuzamosnak lennie. Az 5. 90 ábra olyan példaképem kiviteli alakot ábrázol, ahol a bolygórendszer (10) tengelye a (11) tengelyre merőleges síkban van; és ahol a centrifugális erők szakaszos változását az excentrikus tömegnek 95 változó szögsebességgel való forgatása okozza. Az excentrikus tömeg változó szögsebességét a 6. ábráin ábrázolt elliptikus fogaskerékpár létesíti. 10C A (12) elliptikus fogaskereket egyenletesen hajtjuk meg (18) tengelye körül, mely az ellipszis egyik gyúpontján megy át. A vele kapcsolódó (13) elliptikus fogaskerék egyik gyúpontjában levő (11) 10S tengelye körül forog változó szögsebességgel. A 6. ábrán rajzolt (12) elliptikus fogaskerék <p szöggel való elfordulása a (13) elliptikus fogaskeréknek a szöggel való elfordulását eredményezi. Eme elliptikus 11( fogaskerekek a jobb kapcsolódás érdekében ferde, vagy nyilas fogazással is készülhetnek:. Az 5. ábrán a hajtó oldal a (16) tengelykötő tárcsán át hajtja a (18) tengelyt és a vele ékelt (12) elliptikus fo- 11E gaskereket, ez a (13) elliptikus fogaskerékkel kapcsolódik, annak (11) tengely körüli szakaszosan változó szögsebességét