113053. lajstromszámú szabadalom • Oszcillátor
— 3 — használt rács, amelynek azonban egyik fele hiányzik, a külső (17) elektróda pedig nagyjában olyan, mint a kereskedelmi csövekben használt, lapos vagy szekré-5 nyes anóda egyik fele. Struktúráját illetőleg a cső a szokásos háromelektródás, lapos típusú csőhöz hasonló, amelynek M-alíakú katódaszála és a katóda előtt rácsa és ariódája van. Ez elektródiákhoz 10 még a katódaszál mögött, a katóda síkjával párhuzamos és azzal lényegileg egyező kiterjedésű (23) segéd-, vagy hátsóelektróda járni. Ha az 1. ábra szerinti cső Barkíhausen-15 Kurz-féle rezgőkörbe van kapcsolva, mint a 7. ábra mutatja, akkor a (18) rácselektróda nagy pozitív feszültségen van és anóda gyanánt szerepel, míg az anóda előtt lévő (17) elektróda kisebb pozitív, 20 vagy esetleg valamelyest negatív feszültségen van, úgy hogy az elsősorban határolóelektróda gyanánt szerepel, amely a katódával és az anódával párhuzamos, ekvipotencionális teret létesít; e tér gya-25 korlatilag ugyanolyan feszültségű, mint a katóda, és így a rácsszerű, nagy mértékben pozitív (18) anódán átmenő elektronvándorlás mértékét határolja. A „feszültség" kifejezést e leírásban a szokásos érte-30 lemben használjuk és az a katódával szemben fennálló feszültséget jelenti; a katódát zárófeszültségű pontnak tekintjük és ehhez viszonyítva a többi elektróda pozitív, vagy negatív. Ha (23) segédelek-35 tróda nem volna jelen, akkor a cső gyagyorlatilag szokásos háromelektródás cső lenne, amely mint Barkhausen-Kurz oszcillátor nem működnék, valószínűleg azért nem, mert a katóda melletti ós annak sík-40 jában lévő körzetben és különösen a két (19) katódahurok szárai közötti térben a feszültség pozitív, minthogy e tér feszültsége a katóda és a nagymértékben pozitív rácsszerű (18) anóda hatásainak eredője. 45 A találmány értelmében a katódaszál mögött a negatív (23) segéd-, vagy hátsóelektródát alkalmazzuk, amely a katóda síkjában és különösen a katódaszál hurokszárai közötti térben jelenlévő pozitív fe-50 szültséget tetszésszerinti mértékig ellensúlyozza. A segédelektródát kellő mértékben negatívvá tesszük, hogy e térfeszültséget oly pontig csökkentse, amelynél a cső nagyfrekvenciájú rezgéseket kelt. Azt 55 találtuk, hogy az 1. ábra szerint szerkesztett cső, ha azt megfelelő áramkörökkel hozzuk kapcsolatba, aránylag erős, ultranagy frekvenciájú rezgéseket fog szolgáltatni. A cső katódája előnyösen M-alakú, tóriummal bevont, nagy emisszió elérése 60 céljából aktivált wolframszál, amely két párhuzamosan kapcsolt V-alakú (19) hurokból áll; mindegyik hurok nyitott végén kb. 5 mm széles és a hurokmenti feszültségesés mintegy 3 'A volt, míg a hurkokban 65 folyó áram erőssége mintegy 1.25 ampere. A (18) anóda pl. kb. 1 /s mm átmérőjű hu-1 zalokból állhat és a huzalok egymás közti távolsága 0.7 mm lehet. Az elektródák egymás közötti távolsága a következő le- 70 hiet: a (23) segédelektróda és a katóda között 1 mm; a katóda és a (18) anóda között 1.5 mm; az anóda és a (17) határolóelektróda között 1.5 mm. Az ily csövet célszerűen úgy működtethetjük, hogy a rács- 75 .szerű (18) anódát mintegy 250 volt pozitív feszültségen, a (17) határolóelektródát megközelítőleg zárófeszültségen és a (23) segédelektródát 5—20 volt negatív feszültségen tartjuk. 80 Bár nem akarjuk a találmányt a működés határozott elméleti magyarázatára korlátozni, mégis valószínűnek látszik, hogy e negatív segédelektróda a nagymértékben pozitív (18) rácselektródának hatá- 85 sát a katóda közelében és a (19) hurkok szárai közötti térben oly mértékig ellensúlyozza, hogy a katódához közeleső térben és a katódahuzal síkjában a térfeszült ség kb. ugyanakkora, mint a hurkok szá- 90 rairiak feszültsége és így a katódaszál síkjában az ekvipotenciális felületet megközelítjük. Az ily ekvipotenciális felület az elektródákkal kapcsolatosan azt eredményezi, hogy az elektronvándorlás ideje a 95 rácselektróda mindkét oldalán kb. ugyanakkora lesz ós ennélfogva a csőben az ultranagy frekvenciájú rezgések keltésére kedvező állapot áll elő. A rácsszerű anóda és a katóda közötti 100 távolság kb. ugyanakkora, vagy kisebb, mint a katódaszakaszok egymás közötti távolsága. Az 1. ábra szerinti csőnél a katódaszál szakaszainak egymástóli távolsága egyenlő a V-alakú hurkok szárai kö- 105 zötti közepes távolsággal. Az anóda és a határolóelektróda közötti távolság ugyanakkora, vagy nagyobb, mint az anóda és a katóda közötti távolság. A segédelektróda ós a katóda közötti távolság bizo- no nyos mértékig a segédelektródára alkalmazott negatív feszültségtől függ, azonban különleges fontossága nincs. A találmány lehetővé teszi, hogy ultranagy frekvenciájú, lapos típusú csövet ké- 115 szitsünk egyetlen egyenes katódával,
