113053. lajstromszámú szabadalom • Oszcillátor
_ 4 — vagy oly katódaszállal, amelynek szárai, vagy elektronkiboesájtó részei egymástól távol fekszenek. A találmány azt eredményezi, hogy azok az igen komoly nehéz-5 ségek, amelyek a nagyfrekvenciájú rezgéseket keltő vákuumcsövek szerkesztését eddigelé hátráltatták és teljesítményét határolták, nagy mértékben csökkennek. Például a Barkhausen-Kurz rezgések kel-10 lésére használt csövekben a ráess zeni anóda nagyfeszültségen működik és az elektronbombázás következtében fényesen fehérizzó lesz. Ha ily rezgések keltésére hengeres típusú csövet használunk, akkor 15 a katódaemisszió igen fontos tényező, márpedig, minthogy a rácsszerű anóda a katódához igen közelesik, a nagyon meleg rácsszerű anódáról kisugárzott hő a katóda hőmérsékletét befolyásolhatja és így 20 annak emisszióját nagymértékben változ^ tathatja, különösen nagyemissziójú, kis hőfokú katóda, mint pl. tóriummal bevont wolframszál, vagy oxidkatóda esetén, amely normálisan homályos vörösizzáson 25 működik és a hőmérséklettel szemben viszonylagosan érzékeny. A találmány szerinti csőben ily kis hőfokú katódákat használhatunk, minthogy megállapításaink szerint az ily esőben a. katóda-30 emisszió nem különös1 fontosságú tényező és tág határok között változtatható anélkül. hogy a cső működését károsan befolyásolná. Más általános előnyöket is elérthetünk. minthogy az anódát jó sugárzású 35 elektróda gyanánt alakíthatjuk ki és aránylag alacsony hőfokon működtethetjük. A (23) segédelektródának nem kell fémlemezalakúuak és síkfelületűnek lennie. 40 ámint a 3. ábra mutatia. az hnllámositott. vagv más megfelelő alakú lehet, azonban, mindenkor biztosítania, kell azt. hogy a katódaszál síkjában lévő feszültség ekvipotenciális feszültséget közelítsen 45 meg; a nem síkfelületű segédelektródát valamivel kisebb negatív feszültségen tartjuk, mint a síkfelületűt. Előnvös alakot mntat a 3. ábra, ahol a seííédelektróda felületén a katóda szomszédos elektron-50 kibocsátó szakaszai közé nyúló (25) kiugrások vannak, amelyek a szál síkiához közelebb esnek, mint ai elektróda felületnek a. kiugrások közöl ti részei, amielvek maguknak a katódaszakaszoknak meg-55 felelően vannak elosztva. A 4. ábra. olv csövet mutat, amelvnek egyenes katódája ós azzal közös síkban lévő segédelektródája van. E csőben a (26) határolóelektródát úgy alakítjuk ki. mint a piacon lévő lapos típusú csövek 60 anódalemezét és a perforált (27) anódát ugy, mint e csövek rácsát. A kaJtóda egy, vagy több elektronkibocsátó szakaszból áll; e példában két (28) elektronkibocsátó szakasz, vagy fűtőszál van, amelyeknek 65 síkja a (26) és (27) elektródákkal párhuzamos és amelyek párhuzamosan vannak kapcsolva, bár azok kívánsághoz képest sorba is kapcsolhatók. E (28) szálak alsó végei két (16) tartóra vannak erősítve, 70 amelyek közül az egyik az áramhozzávezető és felső végeiket a (29) vezetőjhíd köti össze. A fűtőszálak egyikének felső végéhez az áramvezető (30) vezeték van hajlítható összeköttetés útján hozzákap- 75 csolva. A fűtőszálakat felső végeiken a rugalmas (31) tartók rögzítik, amelyek a (32) távolságtartóhengerből nyúlnak ki; e hengerből a (33) csapok is kinyúlnak, amelyek a többi elektródát egymástól 80 megfelelő távolságban, tartják. A segédelektróda közvetlenül a katóda mellett, célszerűen a kiatóda síkjában fekszik úgy, hogy a katódával szomlszédos tér feszültségét befolyásolja. A bemutatott csőben 85 a segédelektróda három lapos (34) szalagból áll, amelyek a (28) katódiászálakkal egy síkban fekszenek, felső végükön a (35) vezetőhíddal vannak összekötve ós helyzetükben két (16) tartó, valamint a távol•ságtartó (32) henger útján vannak rögzítve. Amint említettük, a bemutatott foganatosítási példánál a (28) katódaszál ak és ,a segédelektróda közös síkban, a (26) és 95 (27) elektródák hossztengelyében fekszenek úgy, hogy a cső állványa részarányos elrendezésű. A (28) katódaszálak közelében kétoldalt uralkodó feszültséget a szomszédos (34) szalagokra alkalmazott 100 feszültség befolyásolja. Minthogy a szalagok szélei a katódaszálakkal közvetlenül szomszédosak és mindegyik szál oldalain egy-egy segédelektróda-szalag vian, a katódaiszálak mintegy a segédelektróüa 105 vájiataiban fekszenek. Azt találtuk, hogy a 4. ábra szerinti egyenes (28) katódaszálakkal szerkesztett eső, a 9. ábra szerinti kapcsolásban ultranagy frekvenciájú rezgéseket kelt, ha egy- 110 egy katódaszálmenti feszültségesés mintegy 3 volt ós például a (27) elektródára kb. 250 volt pozitív feszültséget, a (34) segédelektróda-szalagokra pedig kb. 2 volt pozitív feszültséget viszünk fel, 115 amely utóbbi megközelítőleg a fűtőszálak
