113053. lajstromszámú szabadalom • Oszcillátor
— 2 — vei, vagy az elektródák távolságának csökkentésével állíthatók elő; azonban a hengeres típusú csőben az elektródák távolsága az elektródák átmérőjének csök-5 kentése útján csak bizonyos határig kisebbíthető, mert különben különböző nehézségek lépnek fel, amilyen pl. a kisátmérőjű rácselektródának káros túlhevülése, ha azt nagyfeszültségű anőda 10 gyanánt használjuk. Az ily cső használhatósága tehát az elektródák átmérőjének csökkenése esetén általában kisebb lesz. E tekintetben bizonyos előnyöket nyújtanak a lapos típusú, azaz olyan csövek, 15 amelyek lapos (sík) elektródákkal és lapos katódával, pl. oly V-, vagy M-alakú, szokásos típusú és méretű katódiaszállal vannak felszerelve, amelynek szárai a többi elektródával párhuzamos síkban 20 foglalnak helyet, azonban eddigelé lehetetlennek tartották ultranagy frekvenciájú rezgéseknek és ultrarövid hullámoknak a szokásos V-, vagy M-alakú katódaszállal felszerelt csőben és kiilönö-25 sen lapos típusú csőben való előállítását. Megjegyzendő, hogy a „lapos típusú" csővön •— ellentétben a hengeres típusú esővel — olyan csövet értünk, amelynél a katódának több, egy síkban egymás mel-30 lett fekvő szakasza van (lapos katóda), és a többi elektróda ugyancsak síkfelületű (lapos) és oldalirányban terjed ki. A találmány elsősorban oly elektroncsöves, aránylag nagyteljesítményű javí-35 tolt oszcillátor, amely különösen ultranagy frekvenciájú rezgések, azaz 1 méternél rövidebb villamos hullámok keltésére alkalmas; ez utóbbiakat általában ultrarövid hullámoknak nevezik. A talál-40 mány továbbá oly lapos típusú elektroncső, amely ultranagy frekvenciájú oszcillátor gyanún! és más célokra is felhasználható. A találmány legjobban a rajzok kap-45 csán érthető meg. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti lapos típusú eső példaképem elrendezésének távlati képe eltörött részekkel. A 2. ábra az 1. ábra vízszintes kereszt -50 metszete az 1. ábra 2—2 vonala szerint. A 3. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés módosított alakjának hasonló vízszintes keresztmetszete. A 4. ábra a cső másik módosított alakjá-55 nak távlati képe eltört részekkel. Az 5. ábr ícl cl 4. ábrának vízszintes keresztmetszete a 4. ábra 5—5 vonala szerint. A. 6. ábra egy másik változatnak hasonló vízszintes vázlatos keresztmetszete. A 7. ábra a találmány szerinti csőnek, 60 mint ultranagy frekvenciájú oszcillátornak kapcsolási vázlata. A 8. ábra a csőnek, mint modulátornak kapcsolási vázlata. A 9. ábra a 4. ábra szerinti eső kapcsolási 65 vázlata. Végül a 10. ábra a 6. ábrán bemutatott módosított kiviteli alak kapcsolási vázlata. Az 1. ábra szerinti foganatosítási példánál a cső elektródái a rajzon nem áb- 70 rázolt, de a 7—10. ábrákon körökkel jelzett nagyvákuumú burába vannak bezárva. Az elektródák a búrába forrasztott, szokásos lapított (15) lábrészre vannak felszerelve, amelynek több kinyúló, 75 az árambevezető drótokhoz kapcsolt (16) elektródatartója van. Az 1. ábra szerinti esőnek következő részei vannak: a lapos, lemezalakú .(17) elektróda, amely előnyösen szélein behajlított és két (16) tartóra 80 erősített fémlemezből áll; a rácsszerű (18) elektróda, amely szokásos módon két párhuzamos oldalrúdhoz erősített, harántirányú rácshuzalokból áll; a szokásos M-alakú katódahuzal, amely egy síkban 85 elrendezett és egymással villamosan kapcsolt két (19) hurokból áll. E három lapos elektróda, egymással szomszédos párhuzamos síkokban foglal helyet úgy, mint a szokásos háromelektródás, lapos 90 típusú katódaszálas csövekben. A három elektródát szigetelő távolságtartó elem, mint pl. a hengeres (20) üvegrúd, egymástól mereven távoltartja, amely mídból egyrészt az anódatartóknak. másrészt a 95 rácsszerű (18) elektróda oldalrúdjainak felső végeihez erősített (21) csapok, valamint a szál hurkait helyzetükben tartó (22) horgok állnak ki. A szál megközelítőleg oly méretű lehet, mint a kereske- IQO delmi forgalomban használt szokásos katódaszálak és mindegyik hurokban a feszültségesés célszerűen, pl. mintegy 3 K volt. A találmány értelmében a katóda mö- ior gött, a katódának a rácsszerű (18) elektródával szembenfekvő oldalán segéd-, vagy hátsóelektróda, pl. a lemezszerű, előnyösen fémlemezből készült (23) elektróda van; az elektródának célszerűen behajlí- no tott (24) peremei vaunak, amelyek a (17) elektróda peremein belül foglalnak helyet (1. és 2. ábra). E segédelektróda két (16) tartóra szerelhető, amint az 1. ábra mutatja. A rácsszerű (18) elektróda nagyjá- 115 ban olyan, mint az elektroncsövekben