113030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a terpénsorozat terapeutikus hatású tetrazolszármazékainak előállítására

Meg-jelent 1935. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113030. SZÁM. — IV/H/2. OSZTÁLY. Eljárás a terpénsorozat terapeutikus hatású tetrazolszármazékainak előállítására. Knoll Aktiengesellschaft, Chemische Fabriken cég" és Dr. Schmidt Kari Friedrich vegyész, mindketten Ludwigshafen a/íth.-ben. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi július hó 22-ike. Ismeretes, pl. a 93.161., 94.871. és 98.286. sz. magyar szabadalmakból, hogy karboni Ív e g y ii ] e t ek bői nitrogénhidrogónsavval katalizátorok, különösen a 94.871. sz. sza-5 biadalonn szerintiek jelenlétében általában, tetrazolok keletkeznek. Másrészt ugyanezeket a teírazolokat a megfelelő karbonilvegyületekből oly módon is előállíthatjuk, hogy ez utóbbiakat 10 hidroxilaminnal az oximokká, ezeket pedig észtereket képző anyagokkal, mint pl. aromás szulfon savakkal, az oximészterekké alakítjuk át és azután nitrogénhidrogénsav vagy azidok jeleni éltében ai 16 Bcekmann-féla átcsoportosításnak vetjük alá. Azit találtuk, hogy kámforból vagy thujonból vagy ezek izomerjeiből, homologjaiból vagy származékaiból kiindulva, 20 ezen eljárás szerint C'oHioNi képletű tetrazoloklat kapunk. Ezek az új anyagok terapeutikusan előnnyel használhatók. Egyidejűleg tartalmazzák a kámfornak, illetve a thujonnak és a pentametilén-25 terazolnak atomcsoportosulásait. Analep tikus haitásuk erősebb és tartósabb, mint az ismeretes pentametiléntetrazolé. A kámfortól mindkettő, különösen pedig a kámfortól leszármazó tetrazol, hatásuk 30 tekintetében abban különbözik, hogy ninesiemek bénító hatásaik és hogy sokkal nagyobb az oldhatóságuk vízben. Ha szintetikus kámforból indulunk ki, inaktiv terméket kapunk. Ellenben az 35 optikailag aktiv anyagokból előállított termékek a polarizált fény síkját forgatják. így pl. a természetes, jobbraforgató kámforból előállított tetrazol a polarizált lény síkját balra forgatja. Különbségek az optikailag aktiv és a « racemvegyüiletek hatásában, úgy minit ai kámfornál, nem állapíthatók meg. Ugyanez áll azokra a kizárólag az olvadáspont tekintetében eltérő termékekre vonatkozóan, amelyeket a kereskedelmi forgalom 45 ban levő thujonból vagy tiszita li-thujonbóil állítunk elő. 1. példa. 30.4 g (0.2 mol.) kámfornak 250 cm3

benzolban, kloroformban vagy másefféléiben 50 való oldatába, amely 0.5 mol. nitrogénliidrogénsiavat tartalmaz, 35—49 C°-on kavarás közben 100 g antimonpenitakloridot csepegtetünk. A. eserebomlás befejezte után alkaililúgot adagolunk és a reakció- 55 terméket benzollal kirázzuk. A benzol ledesztillálása után visszamaradó maradékot vízgőzzel kezeljük és ezzel némi változatlan kámfort, valamint kamfolensavuitriilt elitávolítunk. Ezután hígított só- 60 savval megsavanyítjuk a terméket és a kicslapódoitit tetrazolt éterben feloldjuk. A termelési hányad az elméletinek 75%-a. A nyerstermék tisztítását a higanykloridkettősvegyületnek (olvadáspont 208 C°) 65 vízből való átkristályosítása vagy a tetrazolnak benzolból, éterből propilalkoholból vagy hígított só-savból való átkristályosítása útján végezhetjük. A tisztái termék olvadáspontja 242—243 C°. A ra- 70