112859. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás középső tartótesttel felszerelt gépjárművek hajtóművéhez
Megjelent 1935. évi szeptember li ó 16 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112859. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Ágyazás középső tartótesttel felszerelt gépjárművek hajtóművéhez. Tatra- Werke Automobil- und Wagrgronbau A. G. cég Prag-Smichovban. A jelentés napja 1934. évi december hó 29-ike. A találmány középső, előnyösen esőhői álló tartótesttel felszerelt gépjárművek hajtóművének ágyazása. Az ismert ilyen járműveknél a motor és a sebességváltó 5 tokja többnyire a középső tartótest része, vagy a motortok a tartótest végét alkotó sebességváltótokra szabadon kinyúlóan peremmel van felerősítve. Másak ismert megoldásnál a motort és a sebességváltóit) tokoit a középső tartótesttel összefüggő egésszé egyesített villában ágyazzák. A középiső tartótestű járművek hajtóművének ismert felhelyezési módjai különböző szempontokból hátrányosak. Az 15 elsőnek említett ágyazásoknál, amelyeknél a sebességváltótok, vagy a motor és a sebességváltó tokja a tartótest alkalrésze, nem lehet gumibetétekéit alkalmazni, amelvek a motor és fogaskerekek 20 okozta zörejeknek és rázkódtatásoknak az alváz többi részére való átvitelét megakadályoznák, minthogy ennél a kialakításnál a fémnek fémen való ágyazása elkerülhetetlen. Azonkívül ezeknél a kiala-25 látásoknál a járműhöz tartozó kerékltartókat, pl. féltengelyeket, rúgókat vagy egyéb elemeket közvetlenül a motortömbhöz vagy a sebességváltó tokjához kell csatolni, miértis ezieket a részeket meg-80 felelően erősre és súlyosra kell készíteni és ennek következtében nehezen szerelhetők M, le, illetve szét. Az utóbb emíített kialakításnál, amelynél a középső tartótesten villaszerű nyúl-85 vány van, a motor és a sebességváltó tokja gutmii közbeiktatásával ágyazható ugyan, de a villát nem lehet a középső tart ót est módjára csavarásnak ellenáll óan kialakítani, bár elől a villaágak között többnyire keresztirányú merevítőt alkal- 40 maznak, amely a motornak és a sebességváltó tokjának a szétszerelését és kivételét megnehezíti. A találmány érteiméiben az ismert szerkezeteik hátrányait úgy küszöböljük ki, 45 hogy a közönséges alvázat helyettesítő, előnyösen esőalakú, középső tartóltest egyik végére tölcséralakú vagy ennek megfelelő másféle kialakítású csőtoldatot erősítünk fel, amelyen a kerekek fölsze- 50 relésére való elemeket, pl. a féltengelyek csapágyait, rúgótartókat és esetleg a kormányszerveket helyezzük el, továbbá a osőtoldatban előnyösen gumiból vagy más rugalmas anyagból álló csapágyak 55 alkalmazásával ágyazzuk a sebességváltói tokját, amely a motortömbbel egy egységet alkothat. A motor a találmány értelmében szabadon kinyúlik a csőtoldatból, úgyhogy ma- 60 gában leemelhető, viszont a sebességváltó a csőtoldatban maradhat. A motoros hajtómű tömbje azonban, mint összefüggő egész mellső irányban, vagy ha a motor a jármű hátsó részében van ágyazva, 65 hátrafelé is kivehető. A rajz a találmány példaképpeni megoldási alakját vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra gépjármű egyik végének részben metszett oldalnézete. A 70 2. ábra az 1. ábrához tartozó részleges fölülnézet. A jármű középső (1) tartócsöve, amelyen a hajtókerekekhez vezető (2) tengely átnyúlik, egyik végén tölcséralakú, vagy 75 másminő megfelelő kialakítású, egyik vége felé növekvő keresztmetszetű (3) csőtoldatban folytatódik. A (3) csőtoldaton
