112724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztőnek a szellőző eljárás szerint való termelésére
— 87 — sok időtartama az előbb megadott szabályok szerint fokozódik, akkor a kívánt élesztőminőség és termelési hányad tekintetbevételével megválasztott őv érték alap-5 ján kiszámíthatjuk a cu, <l-' cl„ értékeket, vagyis azokat az élesztőmennyiségeket, melyeknek a fázisok végein jelen kell lenniök, hogy az élesztő a szaporodás sebességének pontosan megválasztott ér-10 téke betartásával az idővel logaritmikusan növekedjék: l°g <li = log a -f- őe tj. log e log q2 = log qL -f- Óc (t2 — tx ) log e és így tovább. 15 Az így talált értékek helyett, a gyakorliatban a kiszámított ÍJ i, q.2 qn mennyiségek többszörösét használjuk, aszerint, hogy az üzemberendezések befogadóképessége mekkora. 20 Kiiszámíthatjuk továbbá azokat a cukormennyiségeket is, melyeket az egyes fázisok elején kell az élesztőhöz adagolnunk, hogy a fázisok végein a megválasztott <5,. szaporodási tényező alapján lciszá-25 mított qi qn élesztőmennyiségek képződhesisenek. Abból a meggondolásból, hogy ha a szaporodás menete az Euleregyenlet szerint megy végbe (oly körülmények között, melyek ezen egyenlet ér-30 vényessógére előfeltételek) akkor a tápanyagfogyaszitás is az idővel logaritmikusan növekszik, magától értetődőn következik az is, hogy az Euler-egyenlete úgy eredeti (I egyenlet), mint a fáziseljárásra levezetett (II egyenlet) alakjában arra is 35 alkalmas, hogy a cukorfogyasztás ós az időközti összefüggéseket is kifejezze. Ha zi az a cukor mennyiség, mely szükséges ahhoz, hogy az első fázisban óc szaporodási tényező mellett ti idő alatt az 40 első indító vagy anyaélesztő (a) súlyaiból (U súlyú élesztőt termelhessünk, ha továbbá (u) az a cukormennyiség, mtely az (a) élesztőmennyiség termeléséhez szükséges, ía pedig az ezen fázisra érvényes 45 asszimiláció-tényező, akkor z± = u.e megfelelően a második fázisra: za = z1 . e c2 (t 2 ~fi) általában pedig (III. egyenlet): Zn — ZN — i . e í-'n (tn — tu — 1) ; 50 A őc értéknek a II. egyenletbe való behelyettesítésére irányadó meggondolásokból következik, hogy a z, asszimilációs tényezőt is állandónak tekinthetjük. Nyilvánvaló továbbá, hogy ugyanazon szaporodási görbe 55 mellett a őe és Ec értékeknek egyenlőknek kell lenniök. A II. egyenletből következik az, hogy 60 A III. egyenletből pedig: Cc 2.30259 2.30259 log q„ —logq„. ha d„ = £„, akkor 2.30259 = 2.30259 tn — tn _ i log <5 z„ — jog z,,_t ^n — i log zn —log zD _ i 65 tn tn — i tu ta _ i log ZN — log ZN _! = log qn — log qn _ t log zn = log qn — log qQ _! + log zn _ t (IV. egyenlet) A IV egyenletben szabályszerű kifejezésre jutnak az élesztősúly és a cukorfogyasztás aránya adott éfesztőszaporodási sebesség mellett. Az első fázis elején 70 adagolandó cukormennyiség a kővetkező egyenletből adódik: log zx = log qL — log a -f log u A második fázisra: log Z2 = log q2 75 és így tovább. ' log <li + lo? A tapasztalat végül a fáziseljárás legtökéletesebb kiviteli módjához vezetett, mely a fentismertetett számolási módtól abban az egyetlen tekintetben tér el, hogy ha aránylag nagymennyiségű (a) anyaélesztővel 80 indítjuk meg az erjesztést, a d-értéket csak az előerjesztést követő fázisok számára választjuk állandónak, míg az első fázisokban létesítendő élesztőmennyiségeknek a II. egyenlet szerinti kiszámításánál olyan d-értékeket 85 választunk, melyek kisebbek a ő0 -értéknél.
