112572. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő kétaknás kályha, különösen gázdús barna porszenek elégetésére

Megjelent 1935. évi augusztus hó 266-én. MAG TAR KIRÁLYI #Q|1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112572. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Folytonégő kétaknás kályha, különösen gázdús barna porszenek elégetésére. 331

/s°/o erejéig László Ernő oki. mérnök Budapest és annak j ogrutódai: YVágner György villanyszerélő Fűzfő-Gyártelep és György István villanyszerelő Fűzfő-Gyártelep, egyenként 337,%—33V.% ©rejéigr. A bejelentés napja 1933. évi május hó 26-ika. A találmány szerinti kályhában gázdús barna szenek, lignitek és tőzeg, de főképen ezen tüzelőanyagoknak pora és aprószemű részei égethetők el tökéletesen, 5 korom- és füstképződés nélkül. Szakemberek és laikusok előtt egyaránt ismeretes, hogy a barna szenek a kitermeléskor nagy mennyiségű aprószemű anyagot szolgáltatnak, amelyek a talál-10 mány szerinti kályhában tökéletesen égnek el. A rajz a találmány egy példaképem kiviteli alakját ábrázolja, az 1. ábra a kályha függőleges hosszmet-15 szcíe az ajtókra merőlegesen, a 2. ábra felerészben ugyancsak hosszmetszet az ajtókkal párhuzamosan, az 1. ábra III—IV. vonala mentén, felerészben előlnézet, a 20 3. ábra az 1. ábra vízszintes metszete az I—II. vonal mentén, a 4. ábra a fixrostély felét felülnézetben mutatja. A találmány szerinti kályha működése 25 és részei a következők: a rostélyzat áll egy vízszintes rostélypárból és egy álló (függőleges) rostélypárból. A vízszintes rostélypár egyike (27) fix, másika (11a) forgatható, vagy célszerűen másképen 30 mozgatható. A két rostély közül a fix hordja az egyes rostélyszerkezetet és egyúttal elválasztja a tüzelőteret a hamútértől. Az ezen fekvő (11a) forgó vagy mozgórostély hordja a töltőaknából követlenül lenyomuló tüzelőanyagot, illetve annak 3í> alsó égő és parázsló részét. Ezen történik a tüzelőanyag elégése és ezen marad viszsza a hamu és salak. A hamu és salak eltávolítása a mozgó rostély viszonylagos elmozdítása által az e célra benne és a 40-fixrostélyban készített (11), illletve (18) nyílásokon át történik. A keletkezett hamu és apró salak, minthogy az apró tüzelőanyagból túlnyomórészt csak ilyen képződik, minden nehézség nélkül, egy- 45. szerűen átrázható. Amennyiben azonban bizonyos szenek a parázsban összesülő salakot adnak, azok a mozgó rostély forgatása. által a szűk térben, melyben elhelyeződnek, összetörnek és maradék nél- 50» kiil áthullanak. A két rostélyban készített (11) és (18) nyílásokat a tüzelés alatt tetszés szerint állíthatjuk, vagy teljesen zárhatjuk, úgy hogy az apró tüzelőanyagok át ne hulljanak. A két rostély kö- 55-zéprésze a merevítő bordáktól eltekintve nyitott, természetesen a tüzelőanyagot hordó területen kívül, amelyen a levegő beáramlás történik, a későbbiekben megmagyarázandó célból. A fixrostélyon kör vagy sokszög alakban, ugyancsak az égés területen kívül, de ellenkező oldalon, a körbefutó (10) nyílás van, melyen az égést közvetlenül tápláló primer levegő jut a tüzelőanyaghoz. 65. A fixrostélyon közvetlenül, koncentrikusan egy csonkakúp, vagy csonkagúla alakú, belül üreges (14) test fekszik, felső részén szabályosan elosztott (14a) nyílá-