112572. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő kétaknás kályha, különösen gázdús barna porszenek elégetésére

sokkal; ezen nyílásokra a kúpos test felső részén egy (15) kupak, vagy tárcsa illeszkedik, ugyancsak szabályosan elosztott, (15a) nyílásokkal olymódon, hogy ezen ku 5 pak, vagy tárcsa a (15b) tengellyel és a (17) karja útján történt forgatással a, kúpban lévő nyílásokat nyitja, vagy zárja a szükséghez mérten, de szabályozhatóan. Ezeken a nyílásokon bocsátjuk 10 be a szekunder levegőt közvetlenül a parázsló és égő tüzelőanyag fölé, egyenesen a fejlődő füstgázokba, a fentebb említett, a vízszintes rostélypárban középrészen e célra hagyott (16) nyílásokon át. A kúpos 15 test úgy van méretezve, hogy a rajta levő szekunderlevegő nyílások mindenkor az égő tüzelőanyag felett vannak a lángaknában, vagy közvetlenül az alatt. Ugyancsak fixrostélyon a körülfutó (10) 20 primerlevegő nyílások felett koncentrikusan, de egymásfölé elhelyezve gyűrű, vagy sokszög alakú (20) rostélypálcák fekszenek, melyek egy zárt teret alkotnak és a rostélyon fekvő kúpostest felé célsze-25 rűen megválasztott esésük van. Ezen rostélygyűrűk alkotják a kúpostest körül a tulajdonképeni tűzteret A rostélygyűrűk számát és egymás feletti távolságát a kályha fütőképességéhez mérten állapit-30 juk meg és azokat külön-külön, vagy egybeöntve is elkészíthetjük. Ezek a fixrostélyon előre elkészített vályatokban vagy kiemelkedések fölött vannak elhelyezve. A rostélygyűrűk felett van egy (12) 35 terelőgyűrű, amelyen a tüzelőanyag a (2) töltőaknából a kúpostest és a rostélygyűrűk közé csúszik és így az égés alatt önműködő utántöltést létesít. Ezen terelőgyűrű egyúttal útját állja a be-40 áramló primer]evegőnek és elzárja azt a töltőaknától is, a rostélygyűrűk közé vezetve a beáramló levegőt. A terelő gyűrű felett, annak felfelé való folytatásaképpen van a töltőakna 45 külső (1) köpenye, mely egyúttal részben a kályha köpenye is. Ezen köpenyrészen fent elől egy, de célszerűen két kis (3) töltőajtó nyílás van. A rostély" gyűrűk külső oldala mentén, a primer-50 levegő nyílásokon túl, a töltőakna külső (1) köpenye lefelé folytatódik. Ezen köpeny részen, a fixrostély felett, van a (26) tisztító és begyújtó ajtó. Ehelyütt megjegyzendő. hogy a kályha felülről a 55 töltőajtón, vagy a lángaknán át is begyújtható. Ezen ajtóval szemben a rostélygyűrűk egyik (25) része kiemelhető. A fixrostély alatti részen van a (22) hamuajtó és ezen a (23) levegő szabályozó csap, vagy szelep. Ugyancsak itt nyúlnak 60 ki a rostélyrázó (19) és a sekunder leve" gőt szabályozó (17) karok. A kályha belső tere a (32) fallal két részre van osztva. Egyik térben vannak a tüzelő anyagot tároló akna, a tűztér és a láng- 65 tér vagy lángakna; a másik ettől elválasztott tér egy pótfűtőtest, amelyben az eltávozó füst melege egy részét még leadja és amelyen keresztül a füst a kürtőbe távozik. 70 Az elsőnek említett térben a kályha köpenyét alkotó töltőakna (1) falán belül egy kettősfalu henger vagy sokszög alapú hasáb van beépítve. Ezen henger külső (30) fala alkotja a töltőakna belső 75 falát. A tüzelőanyag tehát a kályhaköpeny és a kettőshenger külső fala között foglal helyet: ez a töltőakna. A kettősfalú henger belső (29) fala alkotja a lángaknát. A lángakna felül zárt. Ezen lezárás 80 lehet fix, dc célszerűen úgy is elkészíthetjük, hogy a lezárást egy leemelhető, vagy ajtószerűen nyitható fedővel képezzük ki. Az egymásba helyezett hengerpár alulról a tűztér felől zárt, felülről nyitott, a 85 külső henger felső részén peremmel van ellátva, mely a töltőakna felett a kályha köpenyre erősítve támaszkodik és a töltőaknát és egyúttal a kályha egész belső terét felülről lezárja. Alulról mint már 90 fent említve volt, a fixrostély zárja azt el. A henger két fala között a kályhaköpenyen célszerűen alkalmazott és a külső hengerfalba torkolló (9) nyíláson, illetve csatornán át levegő kering. Ezzel elérjük 95 azt a két fontos eredményt, hogy egyrészt a töiltőaknába helyezett tüzelőanyag teljesen hűtött térben foglal helyet, mert egyik oldalról a hideg kályhaköpeny, másik oldalról pedig a csak mérsékel- 100 ten meleg külső hengerköpeny által alkotott térben fekszik; másrészt pedig a kettős hengerköpeny által alkotott hengergyűrűben a fűtendő helyiségből beszívott hideg levegő a belső lángaknát alkotó 105 hengerfal által felmelegítve, felül a (21) rácson át kiáramlik és a helyiséget hatékonyan, a begyújtás után azonnal fűteni kezdi. A kettősfalú hengert egyszerű hengerrel ^q is helyettesíthetjük, amikor is annak belső oldalát samottal béleljük. Ezen kivitelnél a (9) nyílások illetve csatornák elmaradnak. Ezek szerepét a megfelelő vastag-