112554. lajstromszámú szabadalom • Vibrációs rosta

szög a kisebb, mely támasztórugó arostasaekrény betáplálása (magasabb fekvésű) végéhez közelebb fekszik. E szögek aránya egymáshoz képest célszerűen legalább 5 1:1.5, célszerűen 1:2, vagy nagyobb, de természetesen « -j- ji = y, ahol y (24) és (25) rugók tengelyvonalai által bezárt szög. A rajzokból látható, hogy a (23) rugó a (24) és (25) rugók ellen hat és 10 nyilvánvaló, hogy mind a mozgó (22), mind a helytálló (26) rugótartók d törésszöge a y szöggel egyenlő, minthogy a (24) és (25) rugók tengelyvonalai a rugótartók száraira merőlegesek. A (23) rugó felső 15 végét a (27) kengyelben állítható (28) tányér vagy sapka, stb. támasztja meg, mely kengyel a (2) kerethez van erősítve. A (28) sapka a rugófeszültségiek: beállítása céljából (30) ellenanyával rögzíthető és a (27) 20 kengyel menetében elforgatható (29) csavarorsóval állítható. E szervök ilyen elrendezése folytán a rugóifeszültség beállítása [minthogy a (27) kengyel helytállói üzem közben is történhetik* ami a 25 gyakorlatban igen fontos. A rugótartókon a rugókat helyben tartó (22a, 22b, 22c) és (26b, 26c) bütykök helyett sapkákat vagy esetleg tányérokat is helyezhetünk el. Hengeres spirálrugók alkalmazása olesó-30 ságuk és a velük elérhető nagy üzembiztonság folytán előnyös. Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a rugózás, működése lényegének megváltoztatása nélkül, többféleképen módosítható. 35 Így pl. a (23) nyomórugó helyettesíthető olyan húzórugóval, mely a (22) rugótartót (22a) pontján támadva, a,(24) és (25) rugók hatása ellen lefelé húzza. Bármelyik rugó helyett használható két vagy több olyan, 40 egymással párhuzamos tengelyű rugó, melyek erőinek eredője az eredeti egyetlen rugó tengelyvonalába esik. Helyettesíthetjük továbbá az egyes rugókat olyan rugókkal is, melyek tengelyei egymással 45 nem párhuzamosak. Ez esetben az elrendezést célszerűen úgy választjuk, hogy e rugók tengelyvonalainak metszéspontjai rugózáskor is mindig az ellenük ható rugóerő vonalának vagy rugóerők eredő-50' jenek síkjában maradjanak, mert ekkor a rostaszekrényre billentő nyomaték nem adódik át. Elláthatjuk továbbá, ha ez valamely okiból kívánatos, a rugókat fékező, lökethatároló, csillapító, stb., beren-55 dezésekkel is és azok más alakban és anyagból is készülhetnek. Megjegyezzük továbbá, hogy acéllemezből készült rosták használata esetén a rostalemezek gyakran előnyösen kissé domborúra készíthetők, pl. úgy, hogy a 200 cm hosszú 60 rostalemez középen 4 cm-mel emelkedik a végeket összekötő egyenes fölé. Ilyen rostalemezeknek zúzott kő rostálására való használatánál továbbá gyakran célszerű, ha a lemezek lyukazása nem kör-, 65 hanem négyzet-alakú lyukakból áll, pl. a 9. ábra szerinti elrendezésben. Alantiakban egy, az 1—4. ábrák szerinti és a 9. ábra szerinti rostalemezekkel ellátott rostának néhány 70 fontosabb számszerű adatát példaképpen közöljük: a rostálófelületek 2 méter hosszúak, 1 méter szélesek. Mindegyik rugó 7 mm vastag acéldrótból készült, 66 mm külső átmérővel, tíz hasznos menet- 75 tel, terheletlenül 140 mm teljes hosszban, a = 10°, |i = 22°, y = ő = 32° (4. ábra). A rostaszekrény síkjának a vízszinteshez való hajlása 10—18° közt állítható. E rosta óránkinti teljesítménye kb. 30 tonna zú- 89 zott kő, kb. 2 lóerő erőszükséglet mellett. Ha a tengelyt percenkint 2400 fordulattal járatjuk, célszerűen olyan szíjtárcsákat használunk, melyeknek átmérője 150 mm és melyeknél az excentrikus súly súly- 85 pontja 65 mm sugarú kör kerületén mozog. Ekkor a rugókat úgy állíthatjuk be, hogy a rezgés amplitúdója kb. 2 mm legyen. Ez a beállítás pl. 0—22 mm közti szemnagyságú kövek osztályozására al- 90 kalrnas. Ha ellenben nagyobb, pl. 22—65 mm közti szemnagyságú köveket akarunk e rostán osztályozni, akkor ennek megfelelő lyukazású rostalemezek használata mellett a tengelyt lassabban, pl. 1400 for- 95 dulattal járatjuk, olyan tárcsákkal, melyek átmérője 200 mm és melyéknél az excentrikus súly súlypontja pályájának sugara kb. 80 mm, minrellett a rugókat úgy állítjuk be, hogy a rezgések amplitu- 100 dója kb. 3—4 mm legyen. A követ e rostára pl. úgy adagoljuk, hogy a rostaszekrényen állandóan kb. 30—40 kg kő legyen. Az 5—8. ábrák szerinti rostánál a rugócsoportok ugyanolyan 'elrendezésűek és joö felépítésűek, mint az 1—4. ábra szerintinél, miért is bővebb ismertetésük itt fölösleges. Már itt megjegyezzük azonban, hogy, különösen hosszabb rostáknál, több ilyen csillagrugócsoportot is alkalmazha- ^q tunk, pl. a rostaszekrény minden hosszoldalán hármat, azaz összesen hatot. Készíthetünk azonban olyan rostát is, melynél a szekrény végei felé négy csillagrugócsoport, kczepe táján pedig két másféle, 115 pl. koaxiális, legvmás ellen ható, kúpos