112554. lajstromszámú szabadalom • Vibrációs rosta
— 5 — spirálrugókból álló rugócsoport van, stb. Az 5—8. ábráik szerinti rostánál a (30) rostaszekrényben négy, különböző lyukvagy szemnagyságú (31, 32, 33) és (34) 5 rostafelület, pl. rostalemez, van elhelyezve és pedig lényegileg egy szintben és lépcsős elrendezésben, célszerűen akként, hogy az egyes rostalemezdk önrezgésük meggátlása céljából a rostászekrenyhe be-10 épített merev keretekre vannak szerelve, mely elrendezés egytengelyes rostánál is célszerű. Ezek közül a (34) felülét lyukai vagy szemnyílásai a legkisebbek, a (31) felületéi a legnagyoíbbak. Az egyes rosta-15 felületeknek a vízszintessel bezárt s . p.. v és A szögei egymással egyenlők vagy kü-' lömbözők lehetnek és kísérleteink szerint pl. célszerűnek bizonyúlt kőrostánál a ja szöget az egymással egyenlő e . v és X 20 szögeknél valamivel nagyobbra választani, sőt adott esetben célszerű lehet a X szögnek v-nél kisebbre való választása is. Megjegyezzük, hogy egyes esetekben ez a rostaf elület elrendezés használható az 25 egytengelyű rostáklnál is. A rostát úgy is elkészíthetjük, hogy e szögek külön-külön is változtathatók legyenek, aszerint, hogy milyen anyaggal és milyen nyílásnagyságú rostafelületekkel dolgozunk. Az egész 80 (53) rostaszekrény ferdesége itt is változtatható, a (35) és (36) állítószerkezetekkel, melyek egyike pl. csavaremelőként lehet kiképezve. A (2) keret a helytálló (3) csap körül elforgatható. A betápláló garat és 35 a kirostált anyagot elvezető csatornák ezeken az ábrákon sincsenek feltüntetve. Megjegyezzük, hogy az ilyen rositáknál is elhelyezhetők a fenti rostasíkok alatt további rostasíkok, mely esetben az anya•íO got természetesen még több csoportba lehet osztályozni. Az egyes lépcsőfokoknál a rostaszekrényben az annak síkjára célszerűen merőleges, (37, 38) és (39) válaszfalak vannak, melyek a kirostált egyes 45 szemnagyságok összekeveredését meggátolják. A rostálandó anyag betáplálása a (34) rostafelületre, továbbá elvezetése öt (a rajzon fel nem tüntetett) ferde vályú, szállítószalag, stb. segélyével történik. 50 Az (53) rostaszekrényen, mely pl. hegesztéssel is készülhet, az előző ábrák kapcsán ismertetetthez hasonló módon, két (40) és (41) tengely van ágyazva^ melyek az excentrikus súlyokat hordják, 55 amelyek mindegyik tengely mindkét végén foglalnak helyet. A tengelyek egyik végén ugyanis a már ismertetett1 , egyenlőtlen tömegeloszlású vagy a (44) iltetre (45) súlyokkal excentrikus tömegeloszlásuakká tett (42), illetve (43) szájtárcsák 60 vannak felékelve, másik végén pedig a (46) és (47) súlyokkal excentrikus siilyelosztfásuakká tett (48) és (49) tárcsák. A tengelyek maguk a rostaszekrényen átnyúló részükön a már ismertetett módon 65 szintén csövekkel vannak burkolva. Minthogy kísérleteink folyamán azt találtuk, hogy e két tengelynek szinkron és fázisban is egyező forgását célszerű biztosítani, a tengelyek egymással kényszerkap- 70 csolatba hozandók, mi pl. lánc-, fogaskerék- vagy hajtórúdhajtással történhetik. Az ábrákon lánchajtást tüntettürük fel, a tengelyek végeire ékelt (50) és (51) lánckerekeken futó (52) lánccal, mely cél- 75 szerűen tetszésszerkiti kivitelű láncfeszítőszerkezettel és megfelelő védőburkolattal van ellátva. Ezeket a rajzon az áttekinthetőség kedvéért nem tűntettük fel. A lánchajtás alkalmazása a lánc en- 80 gedéfeenysége és olcsósága folytán célszerű, mert hajtórúd- vagy fogaskerékhajtás az állandó rezgések folytán nagyobb igénybevételt szenved, ami könynyen üzemzavarokhoz vezethet, bár 85 hajtórúdhajtás esetén a (46) és (47) súlyokat esetleg a hajtórúdfejék és csapjaik tömege pótolhatja. A tengelyek hajtása a (42) vagy (43) szíjtárcsák bármelyikével történhetik. Az egyes tengelyeken levő 90 súlyok tömege és excentricitása egymással egyenlő vagy különböző lehet és azoknak a rostaszekrény síkjához képesti felékelési szöge (a „fázisszög") az egyes tengelyeken szintén egyenlő vagy különböző 95 lehet, ugyanúgy, mint a tengelyek relatív fordulatszámai. A rajzokon szemléltetett szerkezetnél az excentrikus súlyok tömege ós excentricitása, nem fázisszöge és fordulatszáma, ellenben mindkét tengelyen íoo egyenlő, és a (40) tengelyen levő súlyok tömege nagyobb. Ilyen viszonyok mellett lehetséges a rosta aként'i beállítása, hogy az anyagnak azok a szemnagyságai, melyek egy-egy rostafelületen áthuilltni 105 képesek, azon tényleg gyakorlatilag maradéktalanul áthulljanak és a következő, nagyobb szemnagyságú rostafelületre ne jussanak, mi más szóval annyit jelent, hogy az egyes kirostált anyagcsoportok 110 nem, vagy legalább gyakorlatilag számottevő mértékben nem tartalmíaízmaik olyan szemnagyságokat, melyek már az előző, kisebbszemű rostán is áthullhattak volna. Ez a tény eddigi miegfigyelésieiník szerint 115 valószínűleg annak tulajdonítható, hogy
