112471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fényvisszaverőképességű aluminiumfelületek előállítására

tárgy az elektróda a fluorborát-elektroli­tet tartalmazó elektrolites tisztító cellá­ban. A cellára kapcsolható áram lehet váltakozó vagy egyenáram. Célszerűbb 5 egyenáram alkalmazása, mert az eljárás ekkor könnyebben ellenőrizhető. Egyen­áram esetében fontos, hogy az aluminium­tárgy anód legyen az elektrolites cellában. Előnyösen grafltkatódokat használunk. <0 Kielégítő eredményt kapunk 5—25 voltos egyenárammal. Az alkalmazott feszültség azonban nagy mértékben függ az elektro­lit vezetőképességétől, amely az elektrolit összetételének, töménységének és hőmér-15 sékletének függvénye. Ez okból bizonyos esetekben kívánatos lehet a megadott ér­tékhatárokon kívül eső feszültség alkal­mazása. Emellett a kisebb feszültségeket nagyobb és a nagyobb feszültséget kisebb 20 vezetőképességű elektrolitekkel kapcsolat­ban használjuk. Célszerűen 20—60 C° között fekvő hő­mérsékleteken dolgozunk. Szokatlanul nagy vagy csekély aktivitású elektrolitok 25 esetében előnyösen a megadott hőmérsék­leti határokon kívül fekvő hőmérséklete­ket alkalmazunk. A legkedvezőbb ered­ményeket kapjuk, ha az áramsűrűség pro dma anódfelület 1.1—8.8 amper, ám-30 bár pro dm2 már 0.33 ampernél nagyobb áramsűrűség is alkalmas a célra. A fluor­borát-elektrolitben való kezelési idő vál­tozik az áramsűrűséggel és a kívánt fé­nyességi fokkal. 5—15 percnyi kezelési 35 idő általában megfelel; a kezelési idő azonban ennél rövidebb vagy hossziabb, is lehet. Váltakozó áram esetében is ki­elégítő eredményeket kapunk, ha a fe­szültséget, a hőmérsékletet és az áram-40 sűrűséget a megadott értékhatárok között tartjuk, az elektrolit töménysége azonban általában kisebb legyen, mint egyenáram-i nál és azonos eredmények eléréséhez a kezelési idő általában valamivel hosszabb 45 legyen. A fluorborát-elektroliteket úgy állítjuk elő, hogy vízben feloldunk oly vegyülete­ket, amelyek fluor-borsavból és e savnak vegyületeiből, pl. ammonium-fluorborát-50 ból, ólom-fluorborátból, aceto-fluorborsav­ból állnak. Ezeket a sókat a leírásban és az igényekben „fluorborátok"-nak nevez­zük. Az elektroliteket,- különösen ott, ahol fluorborátok nem szerezhetők be, célsze-55 rűen fluor- és borsav összekeverésével állítjuk elő. Ebben az esetben a legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha a vonat­kozó savakat stöchiometriai arányban ke­verjük egymással, azonban a borsav vagy a fluorsav csekély feleslegben is lehet 60 jelen az elektrolitben. A savak keverése után az oldatot célszerűen bizonyos ideig pihentetjük. A fluorborát-elektrolit elő­állításánál aránylag nagy tisztaságú ve­gyületeket kell használni. Az elektrolit- 65 ben netán jelenlévő tisztátlanságok csök­kentik tartósságát és károsan befolyásol­ják a vele elérhető eredményeket. Ez kü­lönösen a kereskedelemben kapható fluorsavban tisztátlanságként rendesen 70 előforduló szulfátokra áll. Ezeket tehát el kell távolítani, ha fluorsavból állítjuk elő a fluorborát-elektrolitet. Az elektro­lithez oly adalékokat is adhatunk csekély mennyiségben, melyek nem befolyásolják 75 károsan a fluorborát-fémfelület fényesítő) hatását. így pl. kis mennyiségű sót, pl. ammonium-fluoridot keverhetünk az elek­trolithez, vezetőképességének fokozására. Az elektrolitben foglalt fluorborátok tö- 80 ménysége változik az éppen használt fluorboráttal és függ az alkalmazott áram minéműségétől. A váltakozó áram eseté­ben használt fluorborát-oldat töménysége általában kisebb, mint az egyenárammal 85 kapcsolatban használt ugyanolyan fluor-i borát-oldat töménysége. Ha az elektrolit fluorborsavat tartalmaz, egyenáram ese­tében jó eredményeket kapunk pl. 2.5% töménységű savval és kb. 0.5—5% tömény- 90 ségű fluorborsav (HBF4 ) tartalmú elek­trolit különösen előnyösnek bizonyult tük­röző fényvisszaverő alumíniumfelületek előállításánál. Váltakozó áram esetében kb. 0.8% HBF4 -et tartalmazó fluorbor- 95 sav-elekrolittel tükröző fényvisszaverő felületek készítésénél jó eredményeket kaptunk. Az aluminium-fényvisszaverő felületek­nek fluorborát-elektrolitben való kezelésé- 100 nek hatása abban nyilvánul meg, hogy fo­kozza ós javítja a felület fényvisszaverő­képességét. A kezelés közben, úgy véljük, az alumíniumfelületnek egy része feloldó­dik. Az elektrolit azonban oly egyenlete- 105 sen támadja a felületet, hogy még a kezelt tükröző fényvisszaverő felületnek tük­rözőképességét sem befolyásolja lényege­sen. A fluorborát-oldat azonban közvetle­nül, vegyileg is képes megtámadni az alu- no miniumfelületet, ha villamos áram alkal­mazása nélkül érintkezik vele. Ilyenkor azonban az elektrolit az alumíniumot nem támadja egyenletesen. Ez okból, különö­sen tükrözőfelületek kezelésénél az alumi- 115 ttiumifelületnek az elektrolittel való érint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom